Két rendező, két megközelítés - Batman: a maszk mögött - Egy fantáziavilág helye a valós életben - létezhetne-e Gotham a világban?

Egy fantáziavilág helye a valós életben - létezhetne-e Gotham a mai világban?

A kérdésre a válasz egy határozott igen, függetlenül attól, hogy Tim Burton vagy Chris Nolan filmjeit nézzük. Az első megvalósításban a város ugyan egy sokkal gótikusabb, történelmibb megjelenésben látható, a ma a Földön található reneszánsz és korábbi stílusjegyekben épült városok mellett teljes mértékben elképzelhető, hogy egy Párizs vagy Milánó szintű túristaparadicsom lehetne. A vízköpők, magas tornyok nem egy város épületeit díszítik a mai napokban is.

A sarkalatos pont inkább a gazfickóknál keresendő: Burton első filmjének főellenségévé Joker-t választotta, míg Nolan Rha’s Al Ghul-t.

Nolan mindenképp olyan bűnözőket szeretett volna, akik akár a való életben is megjelenhetnek. A Falcone maffiózó család mellett feltűnik Dr. Crane, egy pszichiáter, aki saját hallucinogén vegyületét használva kísérletezik betegein, valamint a már említett bűntársaságnak segít a börtöntől megmenteni letartóztatott tagjait.

Ha jobban belegondolunk, a való életben is hallani olyan orvosokról, akik kísérleteket végeznek pácienseiken, vagy pszichiátriákon erőszakolnak meg betegeket. Ahhoz, hogy Dr. Crane-t, avagy Scarecrow-t a valós életben is el tudjuk képzelni, egy kicsit el kell rugaszkodnunk a valóság talajáról, és a szélsőségek között kell szétnéznünk. Nem állítom, hogy minden sarkon belefutunk egy hallucinogénekkel kísérletező pszichiáterbe, de évente több olyan hírt is hallani, hogy orvosok azért vesztik el az engedélyüket, mert illegális módszereket alkalmaznak.

Rha’s Al Ghul, valamint szervezete, a League of Shadows egy, a történelemben régóta jelenlévő, félig önbíráskodó csoport, akik maguk döntik el, ha egy adott civilizáció számára eljött a vég. Ehhez különböző módszereket használnak, Gotham esetében a világot sújtó recessziót próbálták kihasználni, a szegénység és reménytelenség közepette nlkülöző lakosok által anarchiába dönteni a várost.

A gazdaságot, mint fegyvert felhasználó bűnöző pedig teljesen elképzelhető a mai világban: hiszen manapság a fegyver mellett a pénz, illetve az olaj az egyik legerősebb ütőkártya. Elég, ha arra gondolunk, hogy az egyre alacsonyabb életszínvonal és a megélhetési nehézségek növekedése rengeteg embert a bűn útjára sodor (bolti lopások, utcai rablások megnövekedése), vagy ha a líbiai zavargásokat nézzük, az olaj, valamint ezzel párhuzamosan az üzemanyag ára is folyamatosan nő. Egy ilyen világban az jut hatalomhoz, akinek valamelyikből rengeteg tartaléka van - és az embereknek szüksége van pénzre.

Ezt ismerte fel Thomas Wayne is, aki megpróbált segíteni Gotham szegényebb sorsú lakóin, ám a kétségbeesés és reménytelenség áldozata lett - bár a film végén, hasonlóan Burton filmjéhez, itt is kiderül, hogy a gazfickó okozta a szülei halálát (még ha közvetve is).

Joker - a második közös pont

Az egykori, társai által elárult maffiózó, Jack Napier (Jack Nicholson) Batman-nel folytatott dulakodása során beleesik egy vegyszerrel teli tartályba, mely szétmarja bőrét, amit később egy plasztikai sebész varr össze. Jack megőrül, majd átalakul Joker-ré, Batman mindenkori főellenségévé (játékok, animációs filmek, képregények). Napier új külsejével nem csak egykori társain akar bosszút állni, de feltett szándéka, hogy “teremtőjét” is móresre tanítsa, majd átvegye Gotham felett a hatalmat.

Nolan második filmjének egyik fő ellensége is Joker lett, ám a rendező egy új megközelítést választott (ismét). Talán mondhatjuk, hogy egy kicsit valósabbat, de az alapvető külöbségeket a motivációkban, a karakter szándékaiban kell keresnünk. 

Talán a legtöbben ezt nehezményezték legjobban, hiszen nem egy ember véli úgy, hogy Jack Nicholson volt A Joker, Heath Ledger pedig csak egy gyenge másolat. Ez talán igaz is lehet, ha csak azt vizsgáljuk, hogyan alakították a karaktert.