Egyre környezettudatosabbak a magyar nyomdák

Félévszázada még a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb szektoraként tartották számon a papír- és nyomdaipart. Mostanra ez tökéletesen az ellenkezőjére fordult. Napjainkban a fenntartható fejlődés éllovasai közé tartozik, hazánkban is.  A környezetvédelmi kritériumoknak való megfelelés, a zöld gondolkodás a magyar nyomdák alapértékeivé váltak az elmúlt évtizedben. A fejlődést alátámasztja az, hogy évről-évre többen pályáznak a rangos GPwA – Zöld Díjra, amelyet idén október 18-án, immár hatodik alkalommal adnak át idehaza.

Az elmúlt tíz esztendő a megújulás jegyében telt el a nyomdaiparban. Vele együtt, a hozzákapcsolódó ágazatokban szintén mélyreható változások zajlottak le a környezettudatosság jegyében. Ennek megfelelően napjainkban az európai papírgyártáshoz szükséges rost alapanyagok 85 százalékban már olyan európai erdőkből származnak, amelyeket fenntartható gazdálkodással művelnek. „Ez azt is eredményezte, hogy 2005 óta a kontinens erdeinek mérete valamivel több, mint Svájcnak megfelelő nagyságú területtel nőtt. Továbbá az is figyelemreméltó, hogy mostanra a papír előállításához szükséges erőforrások java részét megújuló energiából nyerik, illetve a papír újrahasznosítási aránya is meghaladja a hetven százalékot.” – hangsúlyozta dr. Schulz Péter, a GpwA-Zöld Díj egyik alapítója.

A szakember hozzátette, hogy az egyik közelmúltban készült kutatás szerint1 egy tonna íves ofszetnyomtatással készített nyomdatermék előállításához 920 kWh energiára, 1,2 tonna papírra, illetve 6,5 kg nyomdafestékre (CMYK) van szükség, Ennek nyomán 4,2 kilogramm a VOC (illékony szerves vegyületek) kibocsátás, valamint 3,5 kilogramm veszélyes hulladék keletkezik. Ugyanezek a fajlagos mutatók a digitális nyomtatással készített nyomdatermékeknél a festéknek megfelelő toner kivételével kisebbek.  Az energiaszükséglet 500 kWh-ot, a papírigény 1,11 tonnát, a toner követelmény a 25 kilogrammot éri el. Ezzel együtt a gyártás során keletkezett veszélyes hulladék mértéke kevesebb, mint egy kilogramm. „Mindezek természetesen nem azt jelentik, hogy a hagyományos vagy digitális nyomdák környezetterhelésének csökkentésével nem kell foglalkozni” – jegyezte meg dr. Schulz Péter.

A nyomdaipar idehaza is javuló zöld eredményekkel büszkélkedhet. A szektorban jelentős lépések történtek a felhasznált alap- és segédanyagok, illetve az alkalmazott technológiák környezeti hatásainak csökkentése, valamint a hulladékok kezelése, és az újrahasznosítás terén. A konkrétumokat tekintve a hagyományos nyomtatási eljárásoknál általánossá vált a filmlevilágítás-előhívás-lemezmásolás helyett, a kisebb környezetterheléssel járó CTP (számítógépről nyomólemezre) technológiára való átállás. Komoly változást hozott az is, hogy az egészség- és környezetkárosító IPA (izo-propil-alkohol) alkalmazása számottevően csökkent idehaza. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy az íves ofszetnyomdákban átlagosan 3-6% százalékra mérsékelték a korábbi 10–18 százalékos IPA felhasználást.

A zöld gondolkodás terjedésének köszönhetően ugyanakkor egyre-másra születnek olyan kezdeményezések, amelyek segítenek szélesebb körben is a fenntarthatóság irányába terelni az üzleti folyamatokat. Ezek egyike a rangos szakmai kitüntetésként számon tartott GPwA-Zöld Díj. A kitüntetés alapítóinak célja, hogy évről-évre elismerjék a papír- és nyomdaipari környezettudatos gondolkodás, a környezetvédelem területén végzett kiemelkedő technológiai, valamint környezetközpontú vállalatirányítási tevékenységeket, továbbá a papír- és nyomdaipar környezettudatosságának fejlesztése területén végzett tudatformáló, példamutató eredményeket. Idén október 18-án hatodik alkalommal adják ezt a díjat az Év Zöld Papírkereskedője, az Év Zöld Nyomdája és az Év Zöld Csomagolóanyag-gyártója kategóriákban.


1 Carbon footprint and environmantal impact of print products from cradle to grave. VTT, 2010