Panasonic JZ2000: Házimozi újraértelmezve
Bár továbbra is azt gondolom, hogy a legteljesebb film élményt a mozi tudja nyújtani, a nappalit az elmúlt hetekben megszálló 65"-os Panasonic JZ2000 OLED azonban komoly fegyvertény tud lenni, ha az ember mégis inkább otthon próbálná replikálni az élményt. Természetesen a teljes kép nem ennyire fekete-fehér, és önmagában a TV kevés a teljes boldogsághoz, de ha valaki szeretne otthon egy tisztességes házimozit építeni, kezdéshez jó helyen jár.
Mielőtt rátérnénk a TV-re magára, a tisztánlátás kedvéért szeretném leszögezni, hogy ha valaki egy ilyen TV-t vesz, ahhoz illik megfelelő tartalmat is beszerezni (4K HDR / DoVi Bluray), valamint egy tisztességesebb, legalább 5.1-es hangrendszert hozzácsapni (lehetőleg a "régi", kábelekkel bekötött, valódi 5+1 hangszórós 5.1 rendszer). Ezek nélkül egy ilyen TV-t venni olyan, mintha a Ferrarinkat a legolcsóbb, 95-ös Auchan benzinnel töltenénk.
Szóval, és most bocsánat, de aki szerint a minőség csúcsa az nCore-ról letöltött, 3-4 MBites streamrip 1080p, az ne is olvasson tovább. Ugyanígy jelentős a különbség a streamelt 4K (+ HDR) és a valódi, 4K Bluray HDR között - mondhatni olyan, a Durex RealFeel és a "mezítláb fürdés" közti különbség.
Most, hogy mindezt tisztáztuk, csomagoljuk ki a TV-t és építsük fel saját kis házimozinkat.
A 65"-os képátlóhoz mérten a doboz mérete is tisztességes, határozottan két emberes munka. Maga a készülék nem nehéz, ellenben a talp könnyen megdobja a csomagot egy 10 kilóval. Viszont jó hír, hogy - hasonlóan a nem rég beszerzett 55"-os HZ980E Panasonic OLED-hez - mindössze 4 csavarral rögzíthetjük se perc alatt, de már itt kapunk egy kis extrát: a talp forog, legalább 20-30°-ban mindkét irányba, ami különösen jól jön, ha a TV kitakarna pár szekrény ajtót (ami méreténél fogva valószínűleg sokaknál előfordulhat majd).
Ellentétben a kisebb modellel, a JZ2000 panele alatt helyet kapott egy hangszóró is, illetve a felső oldalon középen is találunk egy kisebb hangszórót. A személyes véleményem az, hogy lehet bármilyen minősítéseket és matricákat beszerezni és rádobálni a dobozra (legyen az laptop, telefon, TV vagy valami JBL bluetooth istencsapása), attól még ugyanolyan átlagos, tompa, erőtlen lesz az egész. A JZ2000 sem fog kivételt képezni ez alól, de két dolgot azért fel lehet hozni a beépített speaker mellett: a beszédet szépen kiemeli és mindig tisztán érthető (ennek megfelelően a háttérzajok eléggé elvesznek és összemosódnak), illetve tud térhangzást szimulálni - bár ez megint kicsit a RealFeel életérzés. Ugyan én abszolút ellenzem a wireless soundbarokat, talán ebben az esetben jobb lett volna, ha bedobnak egyet a TV mellé a beépített hangszóró helyett.
Csatlakozók terén nem lesz hiány, ráadásul egyetlen HDMI sem néz "hátra", így ha esetleg a falra vagy konzolra tennénk, akkor sem veszítjük el őket. Természetesen kapunk egy darab eArc HDMI csatlakozót is, optikai kimenet, LAN, DVB-T csatlakozó, WiFi, smart card reader, stb. Minden, amit elvárnánk és kellhet. A konzolra szereléshez ráadásul találunk egy extra keretet a dobozban.
Talpra állítással, bekábelezéssel együtt kb. 10 perc alatt eljutunk a bekapcsoláshoz, amit az egyébként tekintélyes távirányítóval tehetünk meg a legegyszerűbben. Mint a képen is látszik, a kisebb modellhez képest kapunk pár extra dedikált app gombot, illetve beállíthatjuk a MY APP gombra a kedvencünket, de ettől eltekintve mindkét remote ugyanúgy tudja működtetni (mondjuk furcsa is lenne, ha nem így lenne). A DVB-T setup viszonylag gyorsan lefut, ráadásul a TV felismeri a szolgáltatót és azonnal felajánlja, hogy telepítsük a saját bloatware-t alkalmazásukat.
Itt jegyezném meg, hogy bár számos alkalmazás elérhető natívan a TV-n, de pl. a Plex teljesen használhatatlan (kb. semmit nem hajlandó transcode nélkül lejátszani). Ellenben egy Google TV-n keresztüli Plexezés minden probléma nélkül direkt lejátszik bármilyen videó tartalmat.
Fontosnak tartanám kiemelni, hogy a JZ2000 saját szoftvere kifejezetten kényelmes, gyakorlatilag csak egy app drawer, ahonnan elindítjuk, amit szeretnénk. Pont annyit tesz és tud, amit kéne neki. Talán először éreztem, hogy ha rendesen működnének az alkalmazások, nem kéne külön Google TV set-top-boxot használni.
Ahol a legtöbb időt fogjuk eltölteni, az a képbeállítások végtelen tengere. Ugyan kapunk pár beépített programot (Dynamic, Filmmaker, stb.), gyakorlatilag nincs olyan aspektusa a képalkotásnak, amibe ne tudnánk belenyúlni és a saját ízlésünkre igazítani. Ha igazán belelendül az ember, könnyen eltelik 1-2 óra. De abszolút megéri, ha egyszer sikerült mindent lefixálni, a kép egyszerűen gyönyörű lesz - természetesen a megfelelő tartalom mellett.
A Panasonic másik nagy előnye a piacon, hogy egy gyártót leszámítva ők az egyetlen cég, akik egyszerre kínálnak HDR10+ és DolbyVision támogatást. És bár alapvetően a két technológia hasonló végcélt szolgál, ha az ár/érték arányt nézzük, egy kis extra soha nem árt. Főleg úgy, hogy tartalmanként változó, melyik technológiát támogatja (pl. a Lord of the Rings DolbyVision, míg a Star Wars HDR10+).
A beállítások közben sikerült egy érdekes anomáliát találni: amennyiben kikapcsoljuk az Intelligent Frame Creation-t, a TV elveszti a HEVC codec támogatást. Legalábbis, ha hihetünk a Plex logoknak. Emiatt minden HDR10+ vagy DV tartalom azonnal transcode áldozata lesz.
Természetesen egy minőségi 1080p tartalom - nálam például a 4K Bulray-ről rippelt Pacific Rim HDR10+ra esett a választás - miatt történő upscaling sem fog gondot okozni. A Panasonic HCX processzora - amit saját bevallásuk szerint Hollywoodban kalibrálnak - olyan szép munkát végez, hogy észre sem vesszük, hogy nem natív 4K tartalommal van dolgunk. Nincs elmosódás, pixelesedés, vagy bármi, ami azt indikálná, hogy itt félvállról vett munka lett volna a fejlesztés.
Ha pedig megkínáljuk a TV-t egy igazi 40-50mbites, 4K HDR10+/DoVi anyaggal, le fog esni az állunk. Ha valakinek ilyesmire lenne affinitása, akár meg is számolhatná Sam Bagwise hajszálait, de Darth Vader első belépője a Rogue One végén a cruiseren is lélegzetelállító. OLED panel lévén nem várnánk kevesebbet, mint hogy a fekete fekete, de a HDR10+ miatt egyszerűen olyan szinten életteli a fekete, hogy Lego Batman is tátott szájjal csettintene.
Világosan látszik, hogy a Panasonic egy olyan TV-t akart készíteni, ami méltó központja lehet egy házi mozinak (amennyiben nincs lehetőségünk egy saját IMAX termet felrántani vagy projektort beszerelni), és ezt nagyon jól eltalálták. Már ami a képet illeti, de mint mondtam, aki egy ilyen TV-re beruház, annak kutya kötelessége egy tisztességes erősítő+speaker kombót is mellé tenni. Plusz venni a fáradtságot, és valóban minőségi, igényes tartalmakat beszerezni.
Hagyományos - streaming, SD, tv adás - tartalmak esetén is nagyon jól működik az upscaling. Nyilván forrástól függően, de mindig megpróbálja kihozni a maximumot a dologból, és ez rendre sikerül is. De fontos észben tartani, hogy bármilyen, nem offline tartalom alap minősége és lehetőségei jelentősen korlátozottak a 4K Blurayhez képest, de a régi LCD TV-ken látható, pixeles, elmosódó maszlag helyett azért már ezeknél is szép eredményt kapunk.
Az előd modellhez képest idén már játékkal is ki tudtam próbálni a TV-t. Ezen a téren viszonylag szerény töltetet kapott, ugyanis csak egy PS4 áll a rendelkezésemre, illetve nálam a játékélmény többet ér, mint a mindenféle AAA vezérszavak.
Természetesen nem azt jelenti, hogy a LEGO játékokon kívül semmi ne lenne a repertoárban: talán a legtöbb kihívást - a TV szempontjából - a Detroit Become Human nyújtotta. Indítás után egyből érzékelte, hogy itt bizony van HDR támogatás, egy gyors konfigurálás után már kezdődhetett is a móka.
Szégyellem bevallani, de ez volt az első alkalom, hogy leültem a Detroit elé, így nem tudom megítélni, milyen a nem-HDR képe. Amit azonban Így is el tudok mondani, hogy egyszer sem volt szellemképes, a gyors jeleneteknél egyáltalán nem esett szét, a részletek szépen kirajzolódtak, nem kellett hunyorítani, hogy ki tudjak venni valamit a sarokban. Nagyon szépen és egyenletesen tudtam végigjátszani a sztorit.
Igazán motion heavy munkát a Kakarot jelentett, ahol harc közben gyakorlatilag tized másodpercenként változik a karakter helyzete, jobbra-balra repkednek a Ki blast-ok, de itt sem tapasztaltam semmilyen pixelesedést vagy széteső jeleneteket. Egyformán tökéletesen jelent meg minden a békés sétálgatás és a konstans Gallick Gun közepette. Még akkor is, ha egyszerre 10-15 karakter harcolt is.
Játékra tehát szintén tökéletesen alkalmas. Főleg, hogy 4K felbontás mellett támogat 120Hz képfrissítést is.
Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk még a tükröződéről. Mint minden TV, a beszűrődő napfénynek és a beltéri világításnak a JZ2000 is áldozatául tud esni. Egy napsütéses délelőttön a lakást direktbe érő fénnyel ugyan nem tud érdemben megküzdeni, de minden mást viszonylag nagy sikerrel legyőz. Ahogy mondani szoktam, nem magamat akarom látni, hanem a képet, és a Panasonic OLED panel ezen a téren is nagyon jól teljesít. Bár látni fogjuk pl. a karácsonyfa izzókat, a tükröződés nem "terjed", az adott ponton "megreked", sőt, egy részét mintha el is tudná nyelni a TV. Végeredményben, bár még így is látszik valamennyire, kevésbé zavaró a dolog, mint a hagyományos LCD-k esetén.
Sikerült-e a Panasonicnak egy olyan televíziót összerakni a JZ2000 képében, ami képes elhozni a moziélményt a nappaliba? Igen. A megfelelő tartalommal és technikai támogatással mindenképp kijelenthető, hogy a 65"-os OLED monstrum elé szívesen ül le az ember és valóban élménnyé változtatja a filmnézést. Ha pedig éppen játszani támadna kedvünk, szintén fog csalódást okozni.
Sajnos ennek a minőségnek azonban ára is van: a 65"-os modell gyors keresgéléssel most 930.000HUF körül mozog, míg a valamivel kisebb, 55"-os testvére már 740.000HUF-ért hazavihető. Alternatívaként tudnám ajánlani a cég belépő szintű, de szintén hasonlóan hibátlan teljesítményt nyújtó 65"-os TX-65HZ980E modelljét, ami most 540.000HUF körül mozog. Úgy gondolom, hogy bár az ár igen borsos, ebben a szegmensben a Panasonic nem csak kitűnő választás, de sok tekintetben még a konkurenciát is lekörözi.
A teszteléshez használt setup:
- Panasonic TX-65JZ2000E
- YAMAHA HTR-2071 A/V
- Yamaha NSP51 Speaker Package (center + surround speakers)
- 2x Polk Audio T50 (front speakers)
- Chromecast with Google TV (set-top-box)
- Raspberry Pi 4B (Plex server)
- PlayStation 4 Slim (E)