Ezeket az Egry József festményeket feltétlenül látni kell Balatonfüreden!

Egy kis lázadás, a Balaton misztikus magánya és egy éjjeli halászat spirituális emléke - a balatonfüredi Egry József kiállítás nemcsak festményeket mutat meg, hanem bepillantást enged egy különleges művész legmélyebb érzéseibe és kalandos életútjába is. A kiállítás már csak egy hónapig tart nyitva, a több tucat Egry-művet mindenkinek látnia kell, aki Füredre látogat. 

Egry József nem csupán a Balaton festője volt, hanem egy olyan művész, aki hosszú és színes utat járt be, mire rátalált a tóparti fényekre, amikért ma is oly sokan rajonganak. Az Egry kiállítás a ResoArt Alapítvány jóvoltából 52 képen keresztül mutatja be Egry belső vívódásait és technikai forradalmát. A festmények közül Sipos Anna kurátor az alábbi ikonikus műveket különösen ajánlja a látogatók figyelmébe. 

A lázadó arca: Önarckép (1907)
Ez az önarckép azután készült, hogy Egry visszatért párizsi tanulmányútjáról. A korai képen egy makacs fiatal tehetséget látunk, aki a budapesti Mintarajziskolában végre jó körülmények között, fűtött műteremben dolgozhatott és 1000 koronás állami ösztöndíjat is kapott. Érdekesség, hogy egy év múlva, 1908-ban otthagyta az iskolát, mert az öntörvényű művész nem bírta a kötöttségeket és tanáraival sem jött ki. Ahogy mondta: „Nem igen tetszett nekem ez az atmoszféra az én szokott szabad cigányéletem után.”

A nagy áttörés: Balaton-parton (1920-as évek eleje)
Az első világháború után, 1918-ban feleségül vette Pauler Juliskát - a házaspár Keszthelyen telepedett le. Egry évekig ült a tó partján csodálva annak sajátos páráit, fényeit, színeit. Elhatározta, hogy elfelejt mindent, amit addig a festészetről tanult, és valami teljesen újat alkot. Merőben új stílusban készült, atmoszférikus fényjelenségekre koncentráló képeit 1922-ben mutatta be először a Nemzeti Szalon első balatoni kiállításán. A Balaton-parton című műremek egy szemét árnyékoló alakot ábrázolt – talán épp magát a művészt, ahogyan próbálja befogadni a Balaton végtelen ragyogását. 

A látomás kezdete: Halászok - Ezüstkapu (1935)
Ez a festmény a kiállítás spirituális csúcspontja. Egry sosem felejtette el azt az éjszakát, amikor először ment ki a halászokkal a vízre. Úgy érezte, a remegő pára összeköti az eget a vízzel, ő pedig ott áll a világmindenség közepén. Képein gyakran jelennek meg a halászok, akiket Egry gyakran a bibliai tanítványokhoz hasonlított.

Az Egry József – Lebegés a fénytérben / Válogatás a ResoArt Gyűjteményből című tárlat június 21-ig tekinthető meg a balatonfüredi Vaszary Galériában. A kiállítás egy magánkollekciót tár a nagyközönség elé, Szabó András és Költő Magdolna több évtizede gyűjtik Egry József műveit. A kiállítás a pünkösdi hosszú hétvégén is várja a látogatókat.