Így lesz idén egészségesebb a karácsony

Az egészségtudatos táplálkozás egyre nagyobb teret hódít, noha sokan az alternatív alapanyagok otthoni felhasználását még mindig a fogyókúrával, esetleg egy hangzatos diétával hozzák összefüggésbe, ami lemondásokkal, vagy egyenesen önsanyargató életmóddal jár. Pedig az egészséges élelmiszerekből is lehet finomakat alkotni a konyhában, új ízeket fedezhetünk fel, gazdagodik, színesedik a menüpaletta, sőt a családi recepteket is egészségesebbre lehet hangolni anélkül, hogy bárki is észrevenné.

Világszinten számos erőfeszítés történik a civilizációs betegségek visszaszorítására, rengeteg tudományos kutatás lát napvilágot, és egyértelmű összefüggések rajzolódnak ki az étkezési szokások és bizonyos betegségek megjelenése között. Az ismeretterjesztő műsoroknak, cikkeknek, nyilatkozatoknak hála erősödik az egészségtudatos fogyasztók tábora, és a többség már nem úri huncutságot lát a nagyüzeminél kissé magasabb árkategóriába tartozó, ám természetes úton előállított, adalékanyagot, ízfokozót, tartósítószert nem tartalmazó élelmiszerek láttán, hanem tudja, hogy a jó minőségű, természetes élelmiszerek választása gyakorlatilag egy hosszú távú befektetés az egészségünk érdekében.

A járványhelyzetben még jobban fókuszba kerültek az egészségvédő, vitamindús termékek, arról nem beszélve, hogy a karantén és a home office hatására a közösségi oldalakat elárasztották a házi sütésű kenyerek, kiflik fotói, pörögtek a jobbnál-jobb receptek, a gasztronómiai szárnypróbálgatások eredményei. Sokan itt nem álltak meg, hanem megpróbálták kombinálni a kettőt és egészségesebbé tenni a főztjüket, amire korábban sem az idejükből, sem az energiájukból nem futotta.

„Az ünnepek nem kifejezetten a fogyókúráról szólnak, ilyenkor mindig valami különlegesség vagy családi recept alapján készült „klasszikus” fogás kerül terítékre. Az alkalomra hivatkozva hajlamosabbak vagyunk a „túltöltekezésre”. Persze nem csak azért érdemes egészségesebb alapanyagokat, például hidegen sajtolt olajokat, magliszteket használni, hogy könnyebben elnyomjuk a bűntudatunkat, hanem a felismerés miatt is: aki egyszer megtapasztalja, milyen különlegesek és finomak ezek az alapanyagok, a későbbiekben is ragaszkodni fog hozzájuk. Főleg, ha azt is megtudja, mennyivel egészségesebbek nagyüzemi, finomított társaiknál!” – vallja Pinczés Marianna, a Grapoila márka megálmodója.

Szerencsére ma már evidencia, hogy szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükségünk van zsírokra, melyek közül a telítetlen zsírsavak számítanak egészségesebbnek. Azt is sokan tudják, hogy a növényi olajok rendkívül gazdagok többszörösen telítetlen zsírsavakban, ráadásul olyan kuriózum is akad köztük (pl. hidegen sajtolt lenmagolaj), melynek esszenciális Omega-3 zsírsavtartalma verhetetlen. A nagyüzemi olajokkal ellentétben a hidegen sajtolt olajok mentesek mindenféle vegyi beavatkozástól és hőkezeléstől, kizárólag mechanikus úton nyerik ki azokat a magokból, így csordultig teli vannak egészségvédő anyagokkal és vitamintartalmuk sem károsodik. Az olajok antioxidáns hatású E-vitamin-tartalmából és bioaktív hatóanyagaiból remekül profitálhatunk, ha salátáink és ételeink utóízesítésére, dekorálására használjuk azokat, némelyikükben pedig nyugodtan süthetünk-főzhetünk, így a rántott fogásokról sem kell végleg lemondanunk, főleg, ha sütőben készítjük.

Apró trükkök – nagy eredmények
„Ha a nagyüzemi étolajat hidegen sajtoltra cseréljük, ha a panírozáshoz, habaráshoz, süteményekhez gluténmentes magliszteket használunk, már jóval egészségesebbé, tápanyagdúsabbá, illetve gluténmentessé tettük az adott fogást. Nem beszélve arról, hogy a diétára kényszerülők számára ízben is nagyszerű alternatívát kínálhatunk, mert maglisztjeink mind a vegán táplálkozásba, mind a zsírszegény, a ketogén vagy a paleo diétába remekül beilleszthetőek” – állítja a Grapoila cégvezetője, ahol 18-féle magból sajtolnak olajat, illetve őrölnek magliszteket.

A magliszteknek is megvan a maguk előnye, egyesek ásványi anyagokban, nyomelemekben, mások vitaminokban, fehérjékben, rostokban gazdagok, illetve egyéb, egészségvédő anyagokat tartalmaznak. A használatuk sem ördöngösség, csak meg kell tanulni a dolog csínját-bínját. A bázislisztekkel például egy az egyben lecserélhető a fehérliszt, ha sütésről van szó, másokkal viszont csak bizonyos százalékban, így nem árt egy kis kísérletezés. Ami szintén meglepő velük kapcsolatban, hogy a fehérliszttel ellentétben „nyersen” is fogyaszthatóak, pl. zabkásába, turmixba, smoothie-ba keverve.

„Ha szeretnénk az ünnepi desszerten egy kicsit könnyíteni, akkor egy diótorta esetében adja magát, hogy diólisztet használjunk, mely azontúl, hogy gluténmentes, zsírszegény is, hiszen nem a dió lisztté őrlésével készítjük, hanem az olajsajtolás „zsírtalanított” présmaradványát őröljük lisztté” – mondta a szakember. A maglisztek segítségével meglepően egyedi finomságok készülhetnek, ilyen például a mindössze 3 összetevőből álló napraforgólisztes kréker, mely remekül hozza a klasszikus szotyi ízt, ezáltal felidézve gyerekkorunk önfeledt pillanatait.

RECEPT
Napraforgólisztes kréker - gluténmentes

Hozzávalók (személyenként):

• 100 g napraforgómagliszt
• 100 g cheddar sajt
• 60 g vaj

Hideg kézzel vagy mixerrel összemorzsoljuk a lisztet és a sajtot egy csipet só hozzáadásával. A hideg vajat felkockázzuk, és szintén belemorzsoljuk. Ha szükséges, pici vizet adhatunk hozzá, majd az egészet gyúrjuk össze és pihentessük egy órán át a hűtőben. Nyújtsuk ki a tésztát két sütőpapír között (így nem ragad le), majd derelyevágóval vagy késsel vágjuk csíkokra. Nyújtás közben napraforgómagot is szórhatunk rá. 180˚C-on, légkeveréssel kb. 10-12 percig süssük.