Max Payne

"Payne is here!" Ez a felkiáltás a megjelenést megelözöen sokszor hallottuk, de csak most tudhattuk meg, hogy ez hogy szol a játékban. Igen, a 3DRealms végre megjelenthette a Max Payne névre hallgato, 3rd person shooter tipusu játékát, pedig a Remedy-s fiuk sokat ültek rajta.

De ezért érdemes volt késleltetni a DN Forever-t is, mert korszakalkoto játék született. Be kell vallanom, hogy mikor Max-röl elöször hallottam, azt hittem, hogy egy buta tuninggrafikás Tomb Raider és Hitman klonrol van szo. DE NEM. Miota felraktam a gépemre, teljesen másként nézem a dolgot. Ugyan nincs szellemi mondanivaloja, se logikai és egyéb feladványai, csak a hangulata borzaszto jo. Akkor most a kerettörténet, mely szabadon bocsátja belölünk a gonoszt: A helyszin New York. Egy szép napon Max, az NYPD nyomozoja, mellesleg föszereplöje hazamegy munkahelyéröl. Az ajto tárva-nyitva. Itt már egy picit játszhatunk, ugyanis azokat a bedrogozott állatokat kell kinyirni, akik megölték Max feleségét és gyerekét. Az akcio elött a telefonba az föellenség, a Valkyr nevü kábitoszer terjesztöje szol bele. Ezután a szörnyü nap után Max 3 évig nyomoz a Valkyr terjesztöi után, mig egy besugoja egy metroállomásra hivja, ahol eszmecserét folytatnának. Ekkor kezdödik a tényleges öldöklés, jo sok leendö hulla ellen. Hát ennyi. Nem sok, de tekintve, hogy a játék folyamán egy hosszu képregényböl értesülhetünk a fejleményekröl. Ez jo dolog, de megakasztja a folytonos gyilkolást, ezért kissé zavaro. Most pedig az inditástol. Még a játékba lépés elött megjelenik egy ablak, ahol a grafikát állithatjuk be ugy durván, ezt az Options menüben tudod finomitani. Az intro grafikailag nem tul szép, és valahogy nem passzol. Ennél jobb jelenetek is vannak a játékban. A menük kidolgozása a képregény stilusát veszi fel. Innen rögtön visszaléphetünk a legutobbi pozicionkba, uj játékot kezdhetünk, betölthetünk elmentett állásokat, állitgathatjuk a szokásos opciokat és kiléphetünk. Mellesleg megjegyzem, hogy a játékban hosszu töltések vannak, és ez elég idegesitö. A grafikárol a Remedy által fejlesztett MaxFX névre keresztelt motor gondoskodik, ami az eddigi legjobb az általam látottak közül. Tud mindent, söt még annál egy picivel többet. Az arcok, mimikák terén kiemelkedö, és specialitása, hogy a jobb egérgomb lenyomásával lelassitja az eseményeket. Ekkor mutat néha repülö hullákat és távcsöves puskábol kilött töltényeket profilbol. Ez nagyon állat, csak azt nem értem, hogy a lassitott idöben kilött golyok nagy többsége miért huz kondenzcsikot. Tudtommal ilyet csak repülök tudnak produkálni, azt is több ezer méter magasban, nem pedig tengerszinten. De ez elhanyagolhato. Szoval grafikailag minden a helyén van, de fizikailag korántsem. Addig még jo, hogy a földön fekvö gázpalack kilövése után elöször pörög, és utána robban. Az érdekesebb rész az elöbb emlitett halálállapot beálltakor van. Ez is jo addig, hogy egy 2 méterrölshotgunnal hason vagy fejenlött ficko vág egy giganagy hátast, de hogy ezt egy Berettával kézlövéskor is produkálja, inkább hasonlit egy Dudikoff akciofilmhez a rosszabbik fajtábol, mint a valosághoz. Ez is csak szép és jo a hangulatfokozáshoz. Most pedig két szoban a Max Payne legnagyobb ujitása: Bullet time. Ez az a bizonyos a jobb egérgombos idölassitás. Ilyenkor csak nehezen mulnak a másodpercek, s ha nyugton maradsz, hallhatod Max szivdobogását. Csak a lassitott idöben tudunk ugy ugrani, hogy közben tüzelünk (nem ugy, mint a kutyák). Ekkor föhösünk baromi nagyokat ugrik a megadott irányba, közben pedig célzott lövéseket lehet leadni a faszikra. Itt két dolgot is megjegyzek: az elsö az, hogy sok játékkal ellentétben nem löhetünk civilekre, ugyanis nincsenek a játékban. Ezt Max az általa hoviharnak itélt hoszállingozásnak tulajdonitja. Cserébe kapunk drogosokat, akiket ha nem bántunk, ök se minket, de ha beléjükeresztünk egy sorozatot, valahonnan a kezükbe kerül egy pisztoly, és ha még van modjuk, viszonozzák a tüzet. A másik furcsa dolog, hogy Max az ugrások után egyszerüen feláll, és megy tovább, pedig a valos életben egy elörevetödés csak ugy a padlora tompitás nélkül igencsak fájhat. Mondjuk az is szépen nézett volna ki, hogy mint a McGyver, minden ugrás után fogta volna az orrát vagy az oldalát, mert fáj neki. És most a fegyverek: közelharci ezköznek a fémrud és a baseballütö van kalibrálva, csak hosszas csapkodás után hajlandok a maffiatagok jolétre szenderülni. Pisztolyok a Desert Eagle és az alap Beretta. Utobbit lehet párban használni, ez jol is áll Payne stilusához és elég hatásos. Sörétes fegyverek a Jackhammer, egy sorozatlövö shotgun, a klasszikus shotgun (Pump-Action Shotgun), és a lefürészelt csövü kétlövetü shotgun. Automata fegyverek a Colt Commando, az Ingram (UZI szerü), és ez párban. Robbantani az M-79-essel lehet, és ide tartozik a Molotov Coctail és az idözitéses kézigránát. Plusz van egy mesterlövész puska messzi célpontok likvidálására, és ennek van nagy szerepe a végkifejlettben is. Ez igy elég változatos, mindenki a kedvére válogathat. Tippet is adok, hogy lássátok, milyen nagylelkü vagyok. Ha nagy "tömegbe" értek, nagy valoszinüséggel van a közelben egy vagy több gázpalack, melynek szelepjét lelöve szép nagyot robban, és számunkra hasznos munkát végez, de vigyázni kell, mert ha minket is elkap, akkor általában baj van. Most már befejezem, mert lassan hosszabb lesz ez a leirásom, mint a Black and White-os. Tehát summa summarum, egy nagyon jo és szép játék a Max Payne még az idegesitö hibáival is, és ha már végignyomtátok, érdemes kiprobálni a neten is, de csak erösebb géppel rendelkezöknek, ugyanis elég nagy a gépigény. Erröl ennyit, de még szerintem hallani fogunk a jövöben Max Payne-röl.