Fitbit Blaze: a couch potato halála [GALÉRIA]

A FitBit két évvel ezelőtt, 2016-ban mutatta be a Blaze névre keresztelt activity trackerét, amely az általánosan megszokott csuklópánt helyett valódi óra formát kapott: ez nem csak esztétikailag teszi vonzóbbá, de a funkcionalitást is jelentősen bővíti, valamint számomra a viselése is sokkal kényelmesebb volt hosszú távon, mint a karpereceké. Nézzük tehát, hogy mit tud az amerikai cég első igazán okos activity trackere.

Megjegyzés: személy szerint az okosóra kifejezést olyan eszközökre használom, amelyek nem csak különböző aktivitást tudnak monitorozni, de saját alkalmazásokkal (vagy már meglévő alkalmazások speciális változataival) is rendelkeznek, valamint sokkal inkább a telefon funkcionalitását terjesztik ki az ember csuklójára (és emellett rendelkeznek activity tracker funkciókkal is). Emiatt a Blaze-re én inkább egy okosabb activity trackerként tekintek, mint sem okosóraként.

A FitBit előtt egy Huawei TalkBand-et volt alkalmam kipróbálni: azt kifejezetten kényelmetlennek, pontatlannak és általában véve idegesítőnek találtam, ráadásul egyáltalán nem éreztem úgy, hogy bármit hozzá tudna tenni az életemhez. Ennek megfelelően a Blaze komoly hátránnyal indult, de a döcögősre sikerült rajt ellenére sikerült lenyűgöznie.

Külső tekintetében nincs túlbonyolítva semmi: maga a tracker egy fekete, négyzet alakú doboz, aminek a hátoldalán kapott helyet az induktív töltő, valamint a pulzust mérő szenzor. Szemből egy kijelző, némi káva, valamint egy szolid “fitbit” márkajelzés fogad minket - nem intrúzív, nem célja, hogy 42 kilométerről is reklámtáblának használjon minket. Mindez egy fém keretben foglal helyet (a töltéshez ki kell venni belőle), mindenféle erőlködés nélkül. Miután sport eszközről van szó, így bőr és fém szíj helyett szilikont kapunk, ami idővel azért felszedi a koszt. Az egész kütyü súlya elenyésző, személy szerint sokszor teljesen elfelejtettem, hogy a kezemen van. Természetesen vízálló, így úszni is nyugodtan vihetjük.

A teljes feltöltés nagyjából két órát vesz igénybe, ehhez a dobozban található cradle-be kell helyezni magát a trackert, majd rázárni a fedelet. Ilyenkor automatikusan megjelenik az akkumulátor aktuális töltöttségét jelző animáció.

A kijelzőt alapvetően 2 féle módon aktiválhatjuk: vagy magunk felé fordítjuk a csuklónkat, rajta az órával (határozott mozdulattal), vagy megnyomjuk a bal oldali gombot. Mindkét esetben a legutoljára megtekintett felület jelenik meg, ami általában maga a számlap. Ezt az alkalmazáson keresztül tudjuk lecserélni, de erről később.

A jobb oldali gombok szimpla megnyomásával szimplán aktiválódik a kijelző, azonban ezeket hosszan nyomva már újabb funkciókat is elérhetünk: a felső az értesítéseket és a zenelejátszó vezérlését biztosító felületet hozza fel, az alsót hosszan nyomva pedig a telefonról tükrözött értesítéseket láthatjuk (ezeket is az alkalmazásban lehet szabályozni). A bal oldali, valamint a jobb alsó gombokat hosszan nyomva tartva indíthatjuk újra az eszközt (hard reset).

Ugyanezen funkciók fel-, illetve lefelé történő swipe-olással is elérhetőek, balra húzva az ujjunkat pedig különböző menüpontokat, statisztikákat, valamint a beállításokat érhetjük el.

A szoftver teljesen ergonomikus, pont annyira kényelmes használni, amit a kijelző mérete lehetővé tesz - az értesítésekre azonban válaszolni nem lehet, csak olvasni tudjuk azokat (illetve, ha a telefonon eltüntetjük, a trackeren még látszani fognak). Arra tökéletesen alkalmas, hogy gyorsan meg tudjuk nézni, hogy éppen ki írt, és elő kell-e venni a telefont, hogy válaszoljunk.

Ahogy néztem az értesítések tükrözése faék egyszerűséggel történik: a telefonon futó alkalmazás kimásolja az értesítés szöveges részét, majd átküldi a telefonra (ezt csak akkor tudja megtenni, ha engedélyezzük az értesítésekhez való hozzáférést). De nem is kell ennél több, nekem Inbox-szal és Hangouts-cal tökéletesen működött.

A másik nagy kedvenc funkció a zenelejátszó vezérlése volt - ez viszont nálam elég hektikusan működött. Valószínűleg bezavart a bluetooth headset, ami szintén szereti átvenni az irányítást, és jó eséllyel összeakad a FitBit alkalmazással. De amikor ma Blaze nyer, akkor kifejezetten kényelmes (és meglepő, hogy egy ilyen jelentéktelen dolog mennyire fel tudja dobni a kütyü használatának élményét).

A menüpontok közül az első a Today, ami az adott napi statisztikát mutatja. Különösen nincs mit ragozni rajta, keményen az arcunkba vágja, ha bekapcsoltuk a couch potato módot. Az Excercise alatt manuálisan indíthatunk el edzéseket, bár sokat magától is képes felismerni, illetve én mindig elfelejtettem - de pl. a futást, illetve az elliptical-t gond nélkül logolta magától.

A FitStar 3 különböző programot kínál: bemelegítés, a napi átmozgatáshoz elegendő 7 perces etapot, valamint egy 10 perces hasizom programot. A Relax egy 2, illetve 5 perces pihenőt indít, aminek a végén rezeg, hogy ideje visszamenni dolgozni. Még a légzésünket is segít szabályozni.

A Timer stopperként, illetve visszaszámlálóként használható, az Alarm alatt pedig ébresztőt tudunk beállítani. Végül, de nem utolsó sorban a beállítások jönnek, ahol a fényerőt, a bluetooth-t, illetve a pulzus mérését kapcsolgathatjuk (illetve a kijelző bekapcsolását a csuklónk forgatásakor).

Mint minden FitBit eszköz, a Blaze is a FitBit saját alkalmazásán keresztül vezérelhető, valamint ide szinkronizálja az eredményeinket is. Az egyszerű, de nagyszerű felület követi a material design előírásait, a legfontosabb információkat pedig egyből láthatjuk.

A gyors áttekintő alatt található dobozokat kedvünk szerint átrendezhetjük, esetleg elrejthetjük, amit nem akarunk látni. A különböző mért dolgok ikonjára kattintva egy részletes áttekintőt kapunk, ahol nem csak az adott napi, de a korábbi eredményeket is böngészhetjük.

A beállításokat a jobb felső sarokban található - nálam Blaze - ikonra kattintva érhetjük el. Itt van lehetőség a szinkronizálás módjának, az számlap megjelenésének, valamint egyéb beállítások módosítására is.

Az óra akkumulátorának töltöttségét a kis piktogram mellett, valamit magán az órán is láthatjuk, de ha vészesen merülne, akkor e-mailben is kapunk figyelmeztetést. Tölteni nagyjából 2.5 naponta szükséges, amennyiben a pulzust folyamatosan mérjük, ami nem vészes, de általában mindig a 3. nap vége felé éri el a kritikus szintet, így ha valaki alvást is szeretne monitorozni, annak érdemes kéznél tartania a töltőt, hogy lefekvés előtt még kényelmesen fel tudja tölteni az esti filmezés alatt.

Természetesen az óra kikapcsolható, ha üresjáratban nem szeretnénk, hogy önmagát szórakoztassa.

Ellentétben a korábbi tapasztalataimmal, a FitBit Blaze abszolút kellemes csalódást okozott. Kifejezetten hasznosnak mondanám olyan tekintetben, hogy az ember csuklóján pihenve folyamatosan az arcunkba tolja, hogy ideje lenne mozogni, ezáltal nem hagyja, hogy a “mostantól egészségesebben élek, van fitness trackerem is, látod?” állapotban ragadjunk. Mint fitness tracker ez az egyik legfontosabb feladata (szerintem), és ezt hibátlanul teljesíti.

Funkcionalitását tekintve mindent tud, amit kéne neki, sőt, még egy kicsit többet is. A viselése kényelmes, nem nehéz, egy pár perc után gyakorlatilag el is felejti az ember, hogy a kezén van. Ha valaki egy olyan okosabb fitness trackert szeretne, ami többet kínál, mint egy karperec, és emellett jobban is néz ki, annak mindenképp csak ajánlani tudom a Blaze-t.