Moziba mentem megtalálsz a kanapén

Az HBO frissen jelentette be, hogy az új filmjeik egyszerre lesznek elérhetőek mozikban, valamint HBO Max-on is - egyfajta megoldást adva arra az esetre, ha az emberek a vakcina elérhetősége után is félnének moziba menni, vagy egyszerűen úgy döntenek, hogy otthon, a kanapén ülve szeretnék megnézni a premierrel egy időben a legújabb filmeket. Anélkül, hogy a remegős, beleköhögős, valamiért még mindig létező kamerás kalóz kópiákat töltenék orrba-szájba. De kinek lesz ez jó?

A Netflix, Disney+, hulu és társai mára bőven bebizonyították, hogy egy jelképes összegért cserében töménytelen tartalmat (nem feltétlen hazánkban, de ezt elég egyszerű megoldani) érhetünk el pár kattintással, jó minőségben, kényelmesen. Nem kell arra várni, hogy valaki seedeljen, nem kell Pistike DVD-ről hatszor keresztbe-konvertált szarjait kiszűrni azért, hogy egy tisztességes verziót találjunk - és talán a legjobb, hogy nem kell tornyokat építeni HDD-ből, hogy minden letöltött tartalmat tároljunk.

Bár a mozi intézményét nem sikerült megölniük, a SARS-Cov-2 gondoskodott róla, hogy a legnagyobb stúdiók is eljátszanak az ötlettel: mi lenne, ha nem - csak - moziban, de a streaming platformjainkon is elérhető lenne a film a megjelenés napján?

A Universal (Trolls 2) és a Disney (Mulan) meg is lépte, az eredmény pedig kifejezetten pozitív lett (mármint bevétel szempontjából). Még úgy is, hogy a filmre külön “jegyet” kellett venni annak is, akinek amúgy már volt előfizetése az adott platformra.

Így talán nem olyan meglepő, hogy az HBO Max - ami egyébként valamikor jövőre nálunk is elérhető lesz - mögött álló Warner Bros. is úgy döntött, hogy jövőre minden filmjük (legalábbis a blockbusterek biztos) egy napon lesz elérhető moziban és streamelve is. Ez a fajta progresszivitás mindenképp értékelendő, sőt, de ne menjünk el a dolog árnyoldala mellett sem, ami valószínűleg alapjaiban fog majd beleszólni a filmek készítésébe.

Én magam azok közé tartozom, akik nem filmet nézni járnak moziba, hanem a filmet élvezni. Persze a szar film az ezüst vászontól sem fog tatár beefsteak-ké változni, de számos olyan rendező van - például Christopher Nolan - aki kifejezetten úgy készíti filmjeit, hogy azt a közönség egy IMAX teremben ülve, focipálya méretű vásznon fogja nézni. A szett felépítése, a szereplők koordinálása, az IMAX kamerák használata, az egész forgatás olyan szellemiségben zajlik kvázi, mint az Apple fejlesztése: célhardverre.

A célhardver ez esetben pedig az IMAX vászon, a moziban felszerelt Dolby Atmos hangrendszer (és nem, a Dolby Atmos matricás soundbar távolról sem egyenértékű a moziban felszerelt, bemért, hangmérnökök által tűpontosan felrakott Atmos rendszerrel), a Dolby Vision képes projektor. Ezeket a filmeket meg lehet nézni otthon, a nappaliban, természetesen, de az élmény közel sem lesz azonos.

Arról pedig már ne is beszéljünk, amikor az emberek elkezdenek az 5-6”-os telefonon, a “Dolby Atmos” hangszóróján (komolyan, betonkeverővel kéne pofán vágni, aki ezt annak idején ki merte találni és rátenni a matricát a dobozra) kezdik el fogyasztani a tartalmat, a WC-n ülve, a reggeli bombázás közben. Természetesen a buszon, vonaton ez más, de ott az ember tipikusan nem a moziteremben található hardverre készült filmeket nézi, hanem valami random epizódot egy random Netflix sorozatból. Annak meg többnyire mindegy, mert a Mandalorianon és a Star Trek Discoveryn kívül kevés olyan sorozatot lehetne említeni, ahol a képvilág megkövetelné a tv-t.

Visszatérve az eredeti vonalra, az HBO Max jövő évi kínálatában olyan filmek jönnek egyidőben a mozis premierrel, mint a The Suicide Squad (a James Gunn féle, ami mondjuk pont rossz példa, mert valószínűleg még a kanapé időt is kár lesz ráfordítani), de jön a Godzilla vs. Kong, ami látványban mindenképp megérne már egy nagy vásznat (valószínűleg a történet nem lesz nagy eresztés, figyelembe véve a Universal Monster Universét eddig, de erre amúgy sem azért ül be az ember), illetve a Matrix 4.

A Matrix pedig - várhatóan és remélhetőleg - ezúttal is hoz majd valami vizuális újítást, illetve nem szakít a régi filmekben látottakkal, ami miatt pedig kérdés sem lehet majd, hogy az embernek a kanapén tespedve, vagy egy IMAX terem közepén ülve kéne látnia. És ez itt a probléma.

Mert tetszik vagy nem, vannak olyan filmek, amiket akkor is moziban kell látni, ha otthon ülve is meg tudnánk nézni. Még akkor is, ha a mozijegy ára extra költség, főleg, hogy ezek a filmek biztosan az előfizetés árán felül lesznek elérhetőek (ami pl. az HBO Max esetén jelenleg $15 havonta).

Természetesen mindenki maga döntheti majd el, hogy van-e igénye nagy vásznon, rendes hangzással élvezni a filmeket, vagy beéri azzal, hogy otthon ülve, feláldozva ezeket “nézegeti” csak.

Ha viszont nagyon eltolódunk ebbe az irányba, akkor rövid időn belül a stúdiók nem fognak arra költeni, hogy a film látványos, színes, szagos, hangos legyen: egyszerűen annyit fognak majd áldozni ezekre, hogy otthon, az átlag háztartásban “nézhető” legyen. Lesz évi 1-2 film, ahol a rendező neve miatt lesz egy kvázi bianco csekk valódi élményt gyártani, de a legtöbb, nagy stúdió által gyártott film le fog süllyedni a Netflix originalok szintjére (ahol a gázsi 80%-a elmegy a színészekre, utána minden jelenetet felvesznek majd valami zárt épületben, minimális látványvilággal).

Ez ellen pedig nem egyszerűen a pénztárcánkkal lehet, vagy kell majd szavazni. Ami sokkal nehezebb lesz, hogy az emberekből ne vesszen ki az igény a minőségi filmnézésre pusztán azért, mert úgy gondolja, hogy otthon ülve, a kanapén tespedve is pontosan ugyanazt az élményt kapja, mintha meg kéne mozdulnia és elmennie a legközelebbi moziba.

Kép: Cinema City