Új Looney Tunes, régi hangulat

Tavaly nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy a Warner ismét szeretné népszerűvé tenni a Looney Tunes-t, ezért 2011-ben új sorozatot indít majd The Looney Tunes Show címmel. Azóta jó pár hónap eltelt, és már-már azt hittem, a süllyesztőbe került a projekt, ám a minap mutatkozott be az új show az amerikai Cartoon Network-ön.

A fő kérdés nyilván az, hogy a mai rajzfilmek világában van-e helye, illetve a mai közönségnek van-e igénye egy régi vágású, igazi gyerek rajzfilmre. Hiszen nehezen veheti fel a versenyt pusztán humorral, amikor manapság minden rajzfilmben vagy félig robot valaki, vagy valamilyen szupererővel és csodafegyverrel adja az ívet...

Szerencsére a Warner ezúttal nem szállt el, és maradt a klasszikus felállásnál. Lássuk, mi lett a vége.

Az alaphelyzet szerint Dodó lassan 5 éve csak “pár napra költözne be” Tapsihoz, ám a szerencsétlen és ügyefogyott kacsa szokás szerint nem tudja rendbehozni az életét, ezért kénytelen a nyúllal élni - na meg Speedy-vel, az egérrel. 

Az egész egyfajta sitcom hangulatot kölcsönöz a dolognak, ahol Dodó, az egoista, önimádó, és nem túl okos félként kitalálja, hogy a Besties nevű showba benevez, és majd Tapsival nyernek valami nagy díjat.

Mivel gyakorlatilag csak önmagával van elfoglalva, így legjobb barátjáról nem tud semmit - ezen pedig változtatni kell, ami inkább kevesebb, mint több sikerrel jön össze. Persze nem is Dodóról lenne szó, ha a finisben ne rontaná el az egészet...

Bár ez az alaphelyzet roppant fura, az eredeti Looney Tunes humort nagyon jól hozza a rész. Nem tartozom kifejezetten az öregek közé, de én még ezeken a rajzfilmeken nőttem fel, és meg kell mondjam, az új sorozat teljesen meggyőzött. Nem éreztem erőltettnek vagy gagyinak - szerencsére minden karakternek megmaradt az eredeti személyisége is, így gyakorlatilag ugyanott folytatódik minden, mint ahol legutóbb tartott.

Ebből kifolyólag mind a nosztalgiázó felnőttek, mind a “régivágású” rajzfilmekre kicsit is nyitott fiatalok egyaránt tudják élvezni. Nyilván mi, “öregek” más szemmel nézünk a sorozatra, és én sem tudok objektív maradni érthető okokból, de mindenkinek azt javaslom, hogy adjon egy esélyt.

Én kíváncsian várom a folytatást, jó újra a képernyőn látni gyerekkorom kedvenceit.