Hagyománytisztelet és innováció: A RAM Colosseum egy éve

Egy színházi évad végéhez közeledve a vezetőség és a színészek egyaránt értékelést készítenek ki-ki a maga területét és szempontjait figyelembe véve. Vona Tibor, a RAM Colosseum ügyvezető igazgatója a következőkben értékel, következtet és jövőbe tekint. 

Az évad véget ért. Hogyan értékelné az elmúlt időszakot? 

Létrehoztunk és működtetnünk egy olyan független, befogadó játszóhelyet, mely sikeresen működik. Ami talán a legfontosabb, hogy mindvégig megőriztük a hitelességünket és olyan közönségbarát repertoárt állítottunk össze, amelyben mindenki megtalálta a számításait. Nagyon sok embert ismertem meg, akik innovatív módon, a maguk szakterületén kimagasló minőséget felmutatva látják mi a cél és képesek közösségben tenni is ennek elérése érdekében. 

Milyennek látja a jövőt? Gondolok itt mind a RAM Colosseum, mind akár a színházi szektor jövőjére…

A jövő művészeti szempontból való értékelésénél Román Sándorra hagyatkoznék. Pénzügyi befektetőként büszke vagyok rá, hogy a kultúrateremtés és kultúramegőrzés mellett döntöttem. A szektort megvizsgálva kicsit úgy érzem, hogy egyedül vagyok. Nem szeretném magam úttörőnek kikiáltani, de nagyon várok másokat is. Szeretném ha egyre többen úgy döntenének, hogy a kultúrába fektetik a pénzüket. Ez nem egy gyorsan megtérülő vállalkozás, de jól kvalifikált csapattal és egy jó ötlettel öt éven belül megtérülhet a befektetés. Szükség van az olyan emberekre, akik hisznek a kultúrateremtésben és pénzt is áldoznak rá. Aki ilyesmiben gondolkozik bátran kopogtasson nálam, nyíltan és örömmel megosztom vele a tapasztalataimat. Fontos, hogy együtt gondolkodjunk, hiszen ennek nyomán születnek ez ehhez hasonló sikertörténetek.

A budapesti színházi világban egy képzeletbeli rangsorban hova helyezné a RAM Colosseumot? 

A tényeket nézve bátran a legjobb négy közé sorolnám. Egyetlen egy szempont létezik ilyenkor, ez pedig a közönség.