Splinter Cell: Chaos Terrory

Lopakodós-kommandós? Ki ne szeretne James Bond szeru titkos szuperügynök lenni, aki megoldja a feladatát, megmenti a világot a pusztulástól és ha már ott van fel szed valami jó csajt... Nos, a legtöbb olvasónknak erre nem sok esélye van. Így marad nekünk egy virtuális hos akinek a borábe bújva átérezketjük az ilyen munka nehézségeit. O pedig nem más mint maga Sam Fisher a Splinter Cellbol. At Ubi Soft az elso két résszel remek munkát munkát végzett. Most pedig itt a legújabb, harmadik rész a Splinter Cell: Chaos Terrory.
Hosünk ismét Sam Fisher, aki még mindig az USA-nak dolgozik. A helyzet a következo: Egy csúnya számítógépes vírus megtámadta az internetet - a terrosristák jóvoltából - ami képes atomeromuvek irányítására, sot minden olyan szerkezet ami valamilyen módon kötodik a számítógépekhez képes megbolondítani. (Ráadásul még Bush Monica Lewinskyval folytatott beszélgetéseit is szétszórja az interneten :D) Az USA hiper-szuper titkosügynökét küldi ki, hogy helyretegye a dolgokat. Ezek lennénk mi. Ezután a kis story-bevezeto után úgy gondolhatnánk a story meglehetosen unalmas, ami igaz is de csak a játék elso felére. Ahogy kezd fényderülni az igazságra-hála nekünk-egyre bonyolódnak a szálak és a story igazmassá válik. Az átvezeto mozik is picit uncsik, arról nem is beszélve hogy ezt a híradós közvetítés szeru mozikat már a Soldier of Fortune 2-ben is láthattuk. Ez sem számít tehát nagy újdonságnak. És van vége a story fikázásának és lássuk közelebbrol a játékmenetet ami enyhén szólva fantasztikus. Ezt egyrészt magának a lopakodós feelingnek köszönheti másrészt az új eszközeinknek. Kezdeném személyes kedvencemmel a túlélokéssel. Ez a tárgy állandóan a kezünkben van. Ha a gyorsaságra megyünk és nem kérdezünk ki senkit, hátulról elkapjuk a kiszemelt áldozatot és egyszeruen elvágjuk a torkát. Egyszerubb módja a hatalmas penge használatának: ha elég közel vagyunk az illetohöz egyetlen kattintással leszúrhatjuk a kiszemelt félnótást. Emelett sokkal több missziókat is kapunk az eddigi részekhez képest. Van egy foküldetés, amit kötelezoen meg kell oldanunk. Ezek mellé kapunk még pár mellékmissziót: "...Ugyan már ha ottvagy Sam, tedd meg ezt és ezt még meg, persze az USA-ért..." A játék multis része ismét jól sikerült. Találhatunk ugyanis egy kooperatív módot multinál. Ekkor ketten leszünk a pályán: te meg egy bot. Négy pályát készített fel erre a módra az Ubi Soft. A mód lényege hogy olyan akadájokat találunk a pályákon amelyeket csak társunk segítségével tudunk megoldani. Pl.: Van egy olyan magas fal emire csak akkor tudunk feljutni ha társunk bakot tart. Az Ubi ehhez a négy pályához külön story-t is írt.
A grafikáról nincs mit mondani: egyszuren gyönyöru. Éles textúrák, tükrözodo vízfelületek, élethu fény-árnyék effektek. Tehát a Chaos Terrory egyértelmuen a lopakodós játékok új királya. A multis rész ugyanolyan jóra sikerült mint a Single Player rész. Egy szó mint száz: érdemes végigtolni a játékot.