Samsung Spica teszt

A telefonon a Google által fejlesztett Android operációs rendszer 1.5-ös verziója működik, annak minden beépített jóságával. Könnyedén, mindössze 3-4 lépésben szinkronizálhatjuk a készülékünket a már meglévő Google Accountunkkal – vagy akár regisztrálhatunk is egyet -, elérve ezzel e-mailjeinket, a Maps szolgáltatást, valamint az Android Marketet. Innen tölthetünk le különböző alkalmazásokat, ráadásul, az iPhone-nal ellentétben, szinte mindegyiket ingyen! Bizonyos programok huzamosabb idejű használatáért azonban fizetnünk kell. De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük a legelejétől.

 Már a telefon összeszerelésekor kellemes dolog tárul szemünk elé, hiszen sem a memória-, sem a SIM-kártya cseréjéhez nem szükséges eltávolítanunk az akkumulátort. A hátlap egy könnyed mozdulattal eltávolítható, mindössze 2 ujjunkra van szükségünk. A készülék természetesen használható SIM-kártya nélkül is, ilyenkor PDA-ként üzemel. Minden funkciót elérünk, kivéve a telefonos szolgáltatásokat. MicroSD kártyával bővíthető az amúgy nem túl nagy, csupán 182Mbyte méretű memória. A telefon maximum 16Gb-os kártyát képes kezelni, a gyártó szerint. Én magam maradtam az eddig jól bevált 4Gb-os méretnél, amely eddig mindig elégnek bizonyult. A készülékhez kaptam egy 1Gb-os kártyát, adapterrel, USB kábelt, hálózati töltőt, driver cd-t, valamint egy agybadugós stereo headsetet (ez utóbbi sajnos vezetékes). További kellemes dolog, hogy a telefon tetején elhelyezkedő töltő/usb csatlakozó mellett egy szabvány, 3,5″-os jack audio foglalat kapott helyet. Kedvenc fülesünket gond nélkül használhatjuk ezentúl is. 

Szerencsére sikerült – a szerintem igen elegánsra sikerült – fekete színű variációt beszereznem. A remekül eltalált elrendezést 2 helyen bolondították meg egy kis vörös színezéssel, ami kifejezetten jól áll a telefonnak. A fenti hangszóró teljesen, míg az Ok gomb csak körbe lett futtatva egy kis színnel. A többi gomb a telefon fekete színét kapta, szürke piktogramokkal. Alul összesen 7 gombot találhatunk. A 4 menüvezérlő, az előbb említett Ok gomb, a hívás-kezelők, a Visszalépés valamint a menü gomb, a főképernyőre ugrást elősegítő, valamint egy google kereső sávot megjelenítő gomb. A méretükkel sincs gond, könnyedén lehet őket nyomkodni, anélkül, hogy véletlenül mást találnánk el, mint szeretnénk.

Oldalt mindössze 4 gombot találhatunk, oldalanként kettőt. Bal oldalon helyezkednek el a hangerő szabályozó gombok, jobb oldalon pedig a kamera, valamint a lezáró gomb. Az elhelyezéssel már voltak problémáim, nem is egyszer. Akaratlanul is sikerült már feltornáznom a hangerőt, amikor csak oldalra fektetve akartam fényképezni, illetve sokszor sikerült véletlenül elindítani a kamerát. Egy picit talán túl érzékenyek lettek. Öröm az ürömben, hogy a hangerő szabályozó felismeri, ha a médialejátszó vagy a telefon hangerejét akarjuk módosítani.

A telefon többi részét a 3,2+ kijelző foglalja el, mely az iPhone-éhoz hasonló, kapacitív képernyő. Meg kell mondjam őszintén, elég nehéz ujjal kezelni. Néha akaratlanul is direkt kiválasztásnak gondolja, amit én csak scrollozási kiindulópontnak szerettem volna, így előfordul, hogy véletlenül elindítok egy alkalmazást, vagy zeneszámot váltok. Mintha ez is túl érzékenyre lenne állítva, erre vonatkozó beállításokat nem találtam még. Persze lehet, hogy csak én nyomogatom barbár módon a képernyőt. Újabban mintha sikerülne összehangolódnom a telefonnal, már-már egyre kevesebb az 1 órára jutó félrenyomások száma. A felbontás sajnos a 0,3″-al kisebb átmérő miatt csak 320*400 pixel, ám így is teljesen elégedett vagyok a képpel.

Külön meglepetés volt, hogy ha szélesvásznú hátteret rakok be, akkor a képernyők közti váltásnál “végigjárja” a hátteret. Ennek azonban az a hátulütője, hogy “egy képernyőre tervezett” hátteret még nem sikerült normálisan beraknom, mindig agyig zoomolta, aminek következtében széthullottak pixeljeikre.

Egy képernyőn 16 ikont tudunk elhelyezni, ám ajánlatos mindkét szélén hagyni némi helyet, a lapozást megkönnyítendő. A kijelző alján találhatunk egy all-in menüt, amelyben az összes telepített alkalmazást láthatjuk kilistázva, ABC sorrendben. Az asztalra viszonylag könnyen helyezhetünk el elemeket, csupán hosszan kell nyomni a főmenüben egy ikont, majd kihúzni a megfelelő helyre. Másik képernyőre helyezéshez pár pillanatig a szélére kell húznunk, majd a telefon magától lapoz tovább. A hátteret a Menü gomb megnyomásával pillanatok alatt cserélhetjük, persze ajánlott figyelembe venni a fentebb írtakat. Ugyaninnen elérhetjük a telefon beállításait is, melyek – számomra legalábbis – logikus, áttekinthető módon lettek kategorizálva. Ugyanitt kapott helyet egy Új elem hozzáadása menü is, melyben 4 különböző dolog közül választhatunk: Ikon, Mappa, Widget vagy háttérkép. Ugyanez a menüpont elérhető a háttér egy üres területének 2-3 másodpercig tartó lenyomásával is. Ami nekem külön tetszett, az a Notifications (értesítések), ahol a letöltött, illetve telepítés alatt álló programok állapotáról, valamint az új e-mailekről, eseményekről értesít minket a telefon, illetve a különböző alkalmazások, amennyiben a háttérben futnak. Igen, az iPhone-al szemben nagy előnye, hogy van multitask. Persze ez gyorsabb merüléshez vezet, de valamit valamiért. A notifications menü a képernyő felső sávjának lehúzásával is könnyedén elérhető. Személy szerint nagyon jónak találom.

A felső sorban találhatjuk meg a különböző állapot ikonokat, valamint az órát. Az ébresztőóra, akkumulátor állapota, a különböző kapcsolatok (WiFi, Bluetooth, 3G, GPS, térerő) valamint az USB kapcsolat indikátorai itt foglalnak helyet, egy sorban. Gyorsan és könnyedén áttekinthetőek. Hosszan nyomva a bal felső sarokban megjelenik a dátum is. A képernyő zárolása után, ha csak egy pillanatra nyomjuk meg a Lock/Unlock gombot, egy nagyon pofás kis információs ablak jelenik meg, amely az aktuális időt, dátumot, valamint a következő ébresztés időpontját mutatja. Töltés, valamint alacsony feszültség esetén az akkumulátor állapota is kijelzésre kerül.

Első használatkor rögtön szemünk elé tárul pár ikon. Ezek közül a leghasznosabb talán a Market, ahonnan különböző programokat tölthetünk le. Többnyire ingyen. Sajnos a telefon alapból nem tud PDF-et olvasni, ezért arra mindenképp szükségünk lesz. Alapértelmezésebn egy GoogleMaps, GoogleMail, Youtube alkalmazást kapunk. Nagy csalódásként ért, hogy egyik letölthető, vagy az alapértelmezett média lejátszó sem rendelkezik equalizerrel, így a zenehallgatás élményén elég nagy csorba esik. Az elérhető lejátszók általában ugyanazokat tudják: zeneszámok közti keresés, előadók közti keresés, valamint albumok szerinti keresés. Képesek letölteni dalszöveget, valamint borítókat az éppen hallgatott zenéhez, ám ezek a funkciók jelentősen lekötik a telefon erőforrásait. Shuffle, Repeat természetesen van, az általam használt Meridian még sorba állítás funkcióval is rendelkezik. A videó lejátszó maximum 720*400 pixel felbontású DivX-el, H.263-al, H.264-el, illetve MPEG4-el kódolt videót tud lejátszani, maximum 1000kbps-es bitrátával, valamint 30FPS-el.

A GPS funkciók kihasználására adott a Goggle Maps, ami nagyon pontosan be tudja mérni, hol is tartózkodunk éppen, de megvásárolható hozzá az iGO 8 is. Telefonunk több nyelven, férfi és női hangon is közli velünk, merre kéne menni, egyszóval nagyon jól sikerült átültetniük az Android rendszerre is a méltán népszerű szoftvert. Jelen esetben is szükség lesz egy memóriakártyára, ha használni szeretnénk, nem támaszkodhatunk a belső memóriára.

A böngészésre számos lehetőség áll rendelkezésünkre. Használhatjuk a beépített böngészőt, megjelent már az Opera mini is, stb… Én magam a Dolphin Browser-t választottam, ami gyakorlatilag a Firefox androidos megfelelője. Kényelmes, gyors, könnyű használni. Könyvjelzőket, több lapos böngészést támogatja. Az erőforrásokkal csínnyán bánik, fennakadások nem lesznek használat közben. Külön extraként jön a kézzel rajzolgatós, azaz a gesztusos böngészés lehetősége. Én nem nagyon használom ezt a funkciót, mert elég nehéz megjegyezni, mihez mit rendeltünk pontosan, valamint akaratlanul is “megnyomhatunk” egy gombot, ha egy oldalon belül navigálunk. Más gondom nem volt a böngészővel. Persze rengeteg egyéb lehetőség akad még.

A kapcsolatok importálása a SIM kártyáról apróbb bökkenőkkel ugyan, de lezajlott sikeresen. Mivel angolra állítottam a nyelvet, ezért megpróbálta az angol szokások szerint átírni a neveket, ám ez nagyon nem sikerült szegénynek. Néhol csak a keresztnév kezdőbetűje, néhol pár karakter jelenik meg a vezetéknév előtt. Öröm lesz átírni… Az SMS-eket azonban nagyon jól jeleníti meg a telefon. Sajnos a Sony Ericssonomban megszokott, partnerenkénti csoportosítást nem lehet beállítani, azonban az azonos címzett között történő üzenetváltásokat az IM programok (MSN, Skype, mIRC)stílusában jeleníti meg.  Új üzenetet a képernyőre vetített QWERTY billentyűzetnek hála pillanatok alatt összeállíthatunk, majd pár kattintással hozzá is adhatjuk a címzett(ek)et. Bár én kényelmesebbnek találtam a Contacts menüpontból kiindulva megoldani a kérdéses dolgot.

A kamera a telefon hátulján kapott helyet, 3.2 Megapixel felbontású. Zoomolni nem tud, azonban az iPhone-al szemben ismét fel tud valamit mutatni: nem kell külön szoftver és buherálás videó felvételhez. Egy extra mikrofon is helyet kapott a felvett hang minőségének javítása érdekében. A fényképek minőségének javítása érdekében autó-fókusz funkció is helyet kapott.

Egyetlen feltöltéssel 8-11 órát bír ki a telefon folyamatos használat mellett. Remek programok tölthetőek le, melyekkel a Windowban megszokott task manager-t helyettesíthetjük, valamint célszerű egy hangerő szabályozó alkalmazást is telepíteni. Sajnos az 1.5-ös Androidban ezek eléréséhez egészen a beállításokig kell elmászni, ami rengeteg – számomra – felesleges kattintás.

Összességében: Fenntartásaim voltak mindig is a Samsung telefonjaival. Amikkel eddig volt dolgom, finoman szólva keveset értek, ráadásul szépnek sem mondtam volna őket. Azonban most kértem tanácsot másoktól, hallgattam is rá,  és nem bántam meg egyáltalán. A korábban felsorolt hibák ellenére egy ár/érték arányban hibátlan készüléket kapunk. Kapacitív kijelző, Android OS, mindezt 60.000Ft-ért sikerült független kereskedésben beszerezni. Minden bizonnyal az idei tavasz slágertelefonja lesz, több okból is: női szemmel nézve kifejezetten jól néz ki, valamint a mostanában nagy népszerűségnek örvendő, iPhone szerű design és működés mindenképp maga mellé állíthatja azokat, akik nem szeretik az alma-telefont. Valamint aki nem akar nagyobb összeget áldozni egy okos telefonért – persze relatív, hiszen ez sem épp olcsó -, annak is kiváló választás.