Magyar világszabadalom: vérből mutatható ki a prosztatarák!
Magyarországon a férfiak körében a prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatféleség. Korai felismerése esetén a prosztatarák eredményesen kezelhető, ám a jelenlegi kényelmetlen vizsgálatok sokakat visszatartanak attól, hogy felkeressék orvosukat. Az Istenhegyi Géndiagnosztika Kft. új eljárása biztosabb eredményt adó, kevésbé kellemetlen szűrést tesz lehetővé.
A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2003-tól 2011-ig a prosztatarák évi előfordulási gyakorisága 3300 és 3800 megbetegedés között változott. Az összes prosztatarák közül csak néhány esetben tapasztalható agresszív klinikai kórlefolyás, de korai felismerés esetén ezek is eredményesen kezelhetők. Az Istenhegyi Géndiagnosztika Kft. új eljárása leegyszerűsíti és specifikusabbá teszi a prosztatarák szűrését, valamint további információkkal segíti az egyedileg legjobb terápia meghatározását.
Prosztata-megbetegedés (pl. jóindulatú prosztata megnagyobbodás, gyulladás vagy rák) esetén a vérben megemelkedik a prosztata-specifikus antigén (PSA) szintje. Ekkor a prosztata ellenőrzésének szokásos eljárása, hogy az orvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát, vizsgálva méretét és az esetleg meglévő egyéb kóros eltéréseket (digitális rectalis vizsgálat, DRV).
A gyanús DRV vagy a megemelkedett PSA fehérje-értékek a prosztata szövettani mintavételének (biopszia) szükségességére utalnak. A biopszia segítségével lehet meghatározni, hogy vajon kialakult-e prosztatarák, vagy jóindulatú folyamatokról van szó. A biopsziás mintavétel a végbélen keresztül a prosztatába bevezetett, ultrahang vezérelt tű segítségével történik, amivel 10-15 kis szövethengert távolítanak el. Ezek a szövet-minták kerülnek mikroszkópos vizsgálatra, amely végleges diagnózishoz vezet.
A jelenleg alkalmazott PSA-teszt hátránya, hogy nem eléggé specifikus prosztatarákra, illetve ha a betegség már kialakult, segítségével nem lehet különbséget tenni lassan növő vagy agresszíven viselkedő daganatok között. Mivel az előzetes fizikai vizsgálat és a megnövekedett PSA-érték nem feltétlenül utal prosztatarákra, így néha felesleges a biopsziás mintavétel, de előfordulhat az is, hogy a tű nem találja el a rákos területet, így a negatív eredmény miatt a betegség kezeletlen marad.
A Géndiagnosztika által kifejlesztett új Prosspega teszt egy vérből elvégezhető, specifikus génműködés (mRNS expresszió) kimutatásán alapuló vizsgálat, amely jelentősen segíti a prosztatarák diagnózisát.
„A jelenleg elérhető, vizelet vizsgálatával végzett teszt a PCA3 gén mennyiségi meghatározásán alapul, ugyanis PCA3 RNS-t a ráksejtek nagyobb mennyiségben termelnek. Az Istenhegyi Géndiagnosztika által kifejlesztett új módszerrel (Prosspega teszt) ezzel szemben olyan elváltozásokat keresünk, amelyeket kizárólag a ráksejtek termelnek, a normál prosztata és a jóindulatú prosztata elváltozások sejtjei nem” – magyarázza az új teszt megbízhatóságát dr. Soós Miklós, a kutatást végző Istenhegyi Géndiagnosztika Orvosi Centrum Kft. ügyvezetője.
Jelenleg a Géndiagnosztika által kifejlesztett Prosspega teszt klinikai alkalmazhatóságának megteremtése van folyamatban, a szükséges mennyiségű vizsgálat elvégzését követően kerülhet bevezetésre. Az ipari tulajdonjog úgy került biztosításra, hogy a Géndiagnosztika elsőbbsége alapján a világ bármely országában szabadalom legyen szerezhető.
„Egy új teszt kidolgozásánál több követelményt kell figyelembe venni” – foglalja össze az elvárásokat prof. dr. Szentirmay Zoltán főorvos az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi igazgatója. – „Ezzel a vizsgálattal különbséget lehet tenni az egészséges és a jóindulatú prosztata megnagyobbodás, továbbá a veszélytelen és az agresszív rák között, és a teszt már akkor kimutatja az elváltozást, amikor még az áttétek kialakulása nem várható. Emellett természetesen a lakosság igényeinek is meg kell felelni, azaz a lehető legegyszerűbb és viszonylag fájdalommentes szűrővizsgálatot kell alkalmazni, megfizethető áron.”
A kutatás európai uniós pályázati támogatásból (KMOP-1.1.4-09-2010-0121) valósult meg. A mintagyűjtés az Állami Egészségügyi Központ (HM AEK) urológiai osztályával együttműködésben, prof. dr. Papp György osztályvezető főorvos koordinálásával zajlik, de a munkában részt vesz dr. Szabó János tanár úr , az Országos Onkológiai Intézet Urológiai Sebészeti Részlegének vezetője is.