A mesterséges intelligencia új korszakot nyitott a kibertámadásokban — derül ki az ESET legfrissebb kiberfenyegetettségi jelentéséből. A támadók nem elsősorban új módszereket találnak ki, hanem a jól bevált csalási technikákat igazítják az AI-hoz, az új platformokhoz és a megváltozott felhasználói szokásokhoz.
Az ESET 2025 decembere és 2026 májusa között közel 900 ezer AI-skillt vizsgált meg. Ezek olyan célfeladatokra optimalizált programmodulok, amelyek segítségével az AI-ügynökök önállóan hajtják végre a felhasználói kéréseket. Az elemzés során a kutatók mintegy 25 ezer gyanús és több mint 3000 egyértelműen rosszindulatú AI-skillt azonosítottak.
Az AI már magukban a kártevőkben is megjelent: az ESET kutatói azonosították a PromptSpy nevű androidos kártevőt, amely elsőként alkalmaz generatív mesterséges intelligenciát a működése során.
Új módszer: az AI nevében kért javítások
Az úgynevezett ClickFix támadás lényege, hogy egy hamis CAPTCHA-ellenőrzés ugrik fel, ami valójában arra próbálja rávenni a felhasználót, hogy saját maga futtasson rosszindulatú parancsokat a számítógépén. A módszer már AI témájú súgóoldalakra, böngészőbővítményekre és felhőalapú hitelesítési munkafolyamatokra is kiterjedt.
Az AI-fix variációban a támadók ClickFix-támadási láncokat ágyaznak be olyan AI által generált hibaelhárítási tartalmakba, amelyek nem létező problémákra vonatkoznak, olyan oldalakon, amelyeken az OpenAI, az Anthropic és más AI-óriások domainjeivel visszaélnek. A felhasználó azt hiheti, hogy egy ChatGPT-hez vagy más AI-szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai problémát old meg, miközben saját maga telepíti a kártevőkódot.
A ConsentFix még kifinomultabb: kombinálja a ClickFix támadást az OAuth engedélyezési folyattal való visszaéléssel, hogy felhős fiókokhoz férjen hozzá anélkül, hogy hitelesítő adatokat szerezne meg — sok esetben így a többfaktoros hitelesítés is megkerülhető.
Az ESET telemetriája szerint a ClickFixhez kapcsolódó észlelések az utóbbi fél év alatt mintegy 108 százalékkal nőttek, a ConsentFix jellegű támadások száma pedig több mint kétszeresére emelkedett.
Rekordot döntött a QR-kódos adathalászat
A quishing, vagyis QR-kódos adathalászat során a csalók nem kattintható linket küldenek, hanem egy QR-kódot, amely első pillantásra ártalmatlannak tűnik. Magyarországon korábban már előfordult, hogy parkolóautomaták eredeti QR-kódjait hamis matricákkal fedték le: a gyanútlan autósok beolvasáskor nem parkolást indítottak, hanem egy csaló oldalra jutottak, ahol a megadott bankkártyaadataikat ellopták.
Az ESET adatai szerint 2026 első felében az összes felismert adathalász e-mail 11 százaléka már QR-kódot tartalmazott.
Kevesebben fizetnek a zsarolóknak
A zsarolóvírusos támadások száma 2026 első felében tovább emelkedett. A támadók egyre gyakrabban alkalmaznak úgynevezett EDR-killereket, amelyek első lépésként próbálják kikapcsolni a vállalati biztonsági szoftvereket — az ESET eddig több mint 100 különböző változatot dokumentált.
Ugyanakkor egyre kevesebb vállalat fizet váltságdíjat: iparági kutatások szerint ma már a megtámadott szervezetek mindössze 14–28 százaléka fizeti ki azt, ami történelmi mélypontnak számít.
„A mesterséges intelligencia nem önmagában jelent új fenyegetést, hanem azért, mert a támadók sokkal gyorsabban, olcsóbban és hatékonyabban tudják alkalmazni a korábban már jól bevált csalási módszereiket, így az AI megsokszorozza a támadás erejét, minőségét és mennyiségét" — mondta Béres Péter, a Sicontact Kft. IT-vezetője.
Az ESET kutatóinak tanácsai a védekezéshez:
- mindig ellenőrizzük, hogy milyen weboldalon járunk, mielőtt bármilyen utasítást végrehajtunk
- ne futtassunk parancsokat vagy telepítsünk programokat online útmutató alapján, ha nem vagyunk biztosak a forrás hitelességében
- QR-kód beolvasásakor mindig nézzük meg, milyen webcím nyílna meg
- kapcsoljuk be a többfaktoros hitelesítést, de legyünk tisztában azzal is, hogy egy rosszindulatú jogosultságkérés ezt is megkerülheti
- használjunk naprakész védelmi megoldást
Az ESET Threat Report H1 2026 című angol nyelvű kiadvány az ESET weboldalán olvasható.