Liptai Claudia: „Ha földre visznek, felállok”

Liptai Claudia magabiztossága mögött olyan tudatos építkezés zajlik, amelyben a kudarc éppúgy tananyag, mint a siker. A színésznő és műsorvezető az ország egyik legismertebb személyisége: önazonos, kíváncsi, és nem fél újraírni a szabályokat.

Sokszor elvárás az emberek felé, hogy nagyon sokat adjanak magukból, minden pillanatban elérhetőek, tettre készek legyenek. Vannak azonban olyan tevékenységek, amelyeknél Liptai Claudia is meghúzza a határait.

„Régebben nehezebb volt, de ma már meg merem tenni, hogy határokat húzok. Ha elutazunk a családdal, és odajönnek fotózkodni, van, hogy azt mondom: »most nem. Ez az én időm.« Senki nem lesz fiatalabb, és érzem a megfelelési kényszer szorítását. Aki meglepődik vagy megsértődik ezen, annak érdemes belegondolnia: ő adna-e magából akkor, amikor épp semmi kedve? Én abból tudok töltekezni, ha néha visszahúzódom. Olyan emberekkel veszem körbe magam, akiket szeretek, legyen szó a stábomról vagy a barátokról. A gyerekeim sem hallják tőlem soha, hogy „jaj, megint dolgoznom kell”. Szeretem az életem, szeretem az embereket. Újra és újra tudok hinni. Ha földre visznek, felállok. Ilyen a karakterem” – árulja el a GLAMOUR magazin címlapinterjújában Liptai Claudia.

A színésznő gyermekei között nagy a korkülönbség, ő még sem gondolja, hogy másféle anyatípusként viselkedik velük. „Nem hiszek az éles határokban. Ugyanaz az ember vagyok, csak Marcinál már sokkal tudatosabban fogom vissza a munkát. De nem akarok kamuvilágot építeni nekik: ők beleszülettek ebbe a pörgésbe, és alkalmazkodniuk kell. Panka lányom tizennyolc évig hallani sem akart a show-bizniszről, aztán egyik napról a másikra elkapta a gépszíj, és most ragyog benne. Marci meg... őt már most érdekli a színpad. Szerintem nem szabad görcsölni azon, hogy »bezzeg harmincévesen ilyen anya voltam, most meg amolyan«. Teszem, amit tudok, és tanulok a hibáimból.”

Arról is beszél az interjúban, hogy önazonosságának egyik kulcsa, hogy nem vesztette el a realitásérzékét. „Kíváncsi a természetem, kíváncsi vagyok a miértekre, de tény, hogy hajlamos vagyok a struccpolitikára is. Ha valami nehézség van, egyszerűbb azt gondolni: ha nem látom, akkor nincs. Utána a következő percben tudni akarom, hogy hogyan jöhetek ki belőle. Nem söpröm a fiókba a problémát, mert a titkos féreg megrág. Inkább elébe megyek mindennek, tisztázom a konfliktusokat is, mert a harag lehúz. Kíváncsi maradtam a mai napig: az újdonságokra, az emberekre, a pillanatokra. Talán ez a gyermeki lélek az, ami miatt ma is érdekes tudok maradni” – tette hozzá.

A teljes interjú a GLAMOUR magazin aktuális lapszámában olvasható.

Fotó: GLAMOUR/ Zsólyomi Norbert