A meleg nyári napokon kevés dolog osztja meg úgy az irodai dolgozókat, mint a légkondicionáló. Míg az egyik csapat kardigánba burkolódzva fagyoskodik végig a napot, a másik szíve szerint még néhány fokkal lejjebb tekerné a termosztátot. Az LG Electronics Magyarország szakértőjével utánajártunk, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ideális munkakörnyezet megteremtéséhez.
Az idei nyár már júniusban megmutatta, hogy egyre inkább fel kell készülni a szélsőséges hőségre: a HungaroMet mérései alapján a hónap az eddigi második legmelegebb június volt Magyarországon, utolsó napján pedig 42 Celsius-fokkal új országos melegrekord született. A hőkupolák és tartós hőhullámok idején felértékelődnek a légkondicionált munkahelyek — a kültéri forróságból belépve azonban korántsem mindegy, milyen hőmérséklet fogad bennünket odabent.
Nem létezik mindenki számára ideális hőmérséklet
Az általános hőérzet egyénenként jelentősen eltérhet. Ráadásul ugyanaz a hőmérséklet az iroda különböző pontjain sem feltétlenül biztosít azonos komfortot.
Györgyi József, az LG Magyarország légkondicionáló üzletágának szakértője szerint a 24–26 Celsius-fok közötti tartomány sok esetben megfelelő kiindulópont lehet, a pontos beállítást azonban mindig a tér adottságaihoz kell igazítani. Az ablak mellett, közvetlen napsütésben ülő kolléga ugyanazt a hőmérsékletet melegebbnek érezheti, mint az, akinek az asztala a légkondicionáló alatt található. Más hőfokra lehet szükség egy nagy üvegfelületű, erősen benapozott, sok embert és hőtermelő berendezést befogadó helyiségben, és másra egy árnyékosabb, jól szigetelt, kevésbé zsúfolt irodában.
A túl hideg iroda kontraproduktív lehet
A túl meleg és a túl hideg környezet egyaránt ronthatja a teljesítményt. A magas beltéri hőmérséklet fokozhatja a fáradtságérzetet, megnehezítheti a koncentrációt, és növelheti a kiszáradás kockázatát. A megoldás azonban nem az, hogy az irodából hűtőkamrát alakítunk ki: a túl alacsony hőmérséklet szintén elvonhatja a figyelmet, különösen akkor, ha a dolgozóknak egész nap a hideghez kell alkalmazkodniuk.
Kerüljük a túl nagy hőmérséklet-különbséget
A túlzott hűtés különösen akkor lehet megterhelő, amikor túl nagy különbség alakul ki a kinti és a benti hőmérséklet között. Amikor odakint 35–40 Celsius-fok van, elsőre kellemesnek tűnhet belépni egy 20–21 fokos irodába; a hirtelen hőmérséklet-változás azonban megterhelheti a szervezet alkalmazkodóképességét.
Érdemes arra törekedni, hogy a klimatizált helyiség még extrém időjárás esetén se haladja meg a maximum 10 Celsius-foknyi hőmérséklet-különbséget. „Minél magasabb a kültéri hőmérséklet, annál fontosabb, hogy ne próbáljunk túl nagy különbséget teremteni a kinti és a benti környezet között. A cél egy tartósan kellemes, kiegyensúlyozott beltéri klíma kialakítása" — hangsúlyozza Györgyi József.
Az állandó ki- és bekapcsolgatás helyett továbbá hatékonyabb, ha a rendszer egyenletesen tartja a beállított hőmérsékletet. Attól ugyanis nem hűl le gyorsabban a már átmelegedett helyiség, ha a termosztátot a lehető legalacsonyabb értékre állítjuk, a készülék viszont hosszabb ideig működik nagy teljesítménnyel.
Sokszor nem a hőfok, hanem a huzat a probléma
Az irodai panaszok jelentős része valójában nem a helyiség átlaghőmérsékletéhez, hanem a hideg légáramhoz kapcsolódik. Ha a levegő tartósan a nyakat, a vállat vagy az arcot éri, izomfeszülést, nyakmerevséget vagy szemszárazságot okozhat.
Érdemes úgy beállítani a légáramlást, hogy a levegő egyenletesen oszoljon el a helyiségben, és ne közvetlenül az íróasztalokra érkezzen. Az alacsonyabb ventilátorfokozat a huzatérzet mellett a háttérzajt is mérsékelheti.
A korszerű klímaberendezések egy része már automatikusan is segít az ilyen helyzetek kezelésében. Az LG egyes készülékeiben elérhető AI Air funkció például a helyiség körülményeihez igazíthatja a légáramlás irányát és erősségét, míg a Soft Air közvetettebb légáramlással segít elkerülni, hogy a hideg levegő közvetlenül a felhasználóra érkezzen.
Közös szabályokkal csillapítható a vita
Az irodai „klímaháborút" ritkán oldja meg egyetlen „helyes" hőmérséklet kijelölése; inkább közösen elfogadott keretekre van szükség. Érdemes meghatározni egy szűk hőmérsékleti tartományt, és elkerülni, hogy a beállításokat a munkatársak néhány percenként megváltoztassák.
Nagyobb irodákban segíthet a különböző hőérzetű zónák kialakítása vagy a munkaállomások átrendezése. A közvetlen légáramra érzékenyebb kollégák így távolabb ülhetnek a beltéri egységtől, míg akik nehezebben viselik a meleget, hűvösebb területet választhatnak.
„A megfelelően klimatizált iroda nem attól működik jól, hogy mindenki ugyanazt a hőmérsékletet érzi ideálisnak, hanem attól, hogy a hőmérséklet kiszámítható, a légáramlás nem zavaró, és a klíma nem vonja el a figyelmet a munkáról" — foglalta össze Györgyi József.