Több mint száz régi számítógép, huszonöt videojáték-konzol, megsárgult kézikönyvek, alkatrészek és monitorok sorakoznak egy Seattle melletti családi ház garázsában. A gyűjtemény tulajdonosa Darko Mesaroš, az Amazon Web Services (AWS) fejlesztői szakértője, aki amellett, hogy megmenti és felújítja a számítástechnika történetének elfeledett eszközeit, a legmodernebb mesterséges intelligenciával is összekapcsolja őket - ennek köszönhetően egy negyvenéves számítógép ma már akár egy AI-asszisztenssel is képes beszélgetni.
A Washington állambeli Maple Valley egyik családi házának garázsában már régóta nem parkol autó: a helyét régi számítógépek, képcsöves monitorok, szerverek és elektronikai alkatrészek foglalták el. A polcokon az informatika elmúlt fél évszázadának emlékei sorakoznak, a munkapadon pedig mindig akad néhány javításra váró eszköz. A gyűjtemény több mint száz teljes számítógépet foglal magában az 1970-es évek miniszámítógépeitől az 1990-es évek Silicon Graphics munkaállomásain át a 2000-es évek HP gépeiig; a konzolokkal, szoftverekkel, kézikönyvekkel és egyéb relikviákkal együtt több mint ezer darabot számlál. A múzeum különlegessége, hogy a gépek többsége ma is működik, Mesaroš számára a legnagyobb örömöt pedig az jelenti, ha egy évtizedek óta használaton kívüli, gyakran hibás gépet sikerül ismét működésre bírnia.
Egy Commodore 64-től a felhőtechnológiáig
A régi gépek iránti szenvedélye gyerekkorába, Szerbiába nyúlik vissza. Bár a kilencvenes években a világ informatikája rohamosan fejlődött, Mesaroš számára 1991 és 2003 között egyetlen számítógép, az 1982-ben bemutatott Commodore 64 jelentette a digitális világot. Amikor később modern PC-re váltott, a számítástechnika fejlődésének egy egész korszakát kihagyta - felnőttként ezért kezdte el felkutatni azokat a gépeket, amelyeket korábban nem volt lehetősége megismerni. Először néhány Sun munkaállomást vásárolt, majd sorra érkeztek az újabb darabok. A gyűjtemény egyik legféltettebb kincse egy élénkkék Silicon Graphics Indy munkaállomás: ha tűz ütne ki a garázsban, saját bevallása szerint ezt a gépet mentené ki elsőként.
Mesaroš közel egy évtizede dolgozik az Amazonnál, korábban többek között az AT&T-nél és a Tipicónál szerzett rendszergazdai és mérnöki tapasztalatokat. Ma az AWS Distinguished Developer Advocate szakértőjeként segíti a fejlesztőket a felhőszolgáltatások és az új technológiák megismerésében, alkalmazásában.
Amikor egy negyvenéves számítógép beszélgetni kezd az AI-jal
A régi gépek megmentése csak a történet egyik fele: Mesaroš arra is használja őket, amire a tervezőik annak idején még csak nem is álmodhattak. Egy Commodore 64 segítségével már kommunikált mesterségesintelligencia-alapú programozási asszisztenssel, egy 1986-os Tandy 102 hordozható számítógépre Kubernetes-rendszert telepített, egy 1984-es DECwriter IV távgépírót pedig az Amazon Kiro nevű AI-fejlesztői eszközével kapcsolt össze. Az utóbbi berendezés képernyő helyett papírra nyomtatja a mesterséges intelligencia válaszait, miközben a háttérben modern szoftverek és felhőtechnológiák dolgoznak.
A kísérletek azt bizonyítják, hogy a számítástechnika különböző korszakai között ma is lehet kapcsolatot teremteni: a régi eszközök és a modern AWS-technológiák közötti hidat a szabványos kommunikációs megoldások és az új fejlesztői eszközök jelentik. A régi gépek türelemre, összpontosításra és kreatív problémamegoldásra tanítanak - egy több évtizedes eszköznél gyakran nincs kész megoldás, nincs könnyen elérhető segítség, és minden apró hibának utána kell járni. Mesaroš szerint éppen ezek a képességek maradnak nélkülözhetetlenek a mesterséges intelligencia korában is.
A kíváncsiság lehet a fejlesztők legfontosabb képessége
A mesterséges intelligencia ma már néhány utasítás alapján képes programkódot írni, alkalmazásokat készíteni vagy összetett fejlesztési feladatokat elvégezni. Mesaroš szerint ez óriási lehetőség, ugyanakkor veszélyt is rejt: a fejlesztők könnyen hozzászokhatnak ahhoz, hogy elfogadják az AI által kínált megoldásokat anélkül, hogy igazán megértenék azok működését. Úgy véli, a jövőben nem feltétlenül azok lesznek a legsikeresebb szakemberek, akik a leggyorsabban tudnak programozni, sokkal inkább azok, akik kíváncsiak maradnak, képesek elmélyülni egy problémában, és önállóan is meg tudják ítélni a technológia által kínált lehetőségeket.
„A kíváncsiság és az odafigyelés ma a két legfontosabb képesség egy fejlesztő számára. Éppen azért, mert manapság olyan könnyű mindkettőről megfeledkezni" - mondta a szakember.
Hozzátette: a régi számítógépek számára a folyamatosan változó technológiai világ ellensúlyát is jelentik. Egykor a számítógépekhez készült kézikönyvek évekig használhatók maradtak, ma viszont egy technológiai dokumentáció akár néhány hét alatt is elavulhat. A garázsban ezzel szemben másként telik az idő: egy negyvenéves gép javítása nem a gyorsaságról, hanem a megértésről szól.
Mesaroš nappal a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia legújabb fejlesztéseivel foglalkozik, délután pedig gyakran visszatér a régi gépeihez - ahogy fogalmaz, ilyenkor olyan eszközökkel bíbelődik, amelyeknek már régen nem is kellene működniük. A Seattle melletti garázs így egyszerre technológiai időkapszula és kísérleti műhely: a régi gépek új életre kelnek, a modern mesterséges intelligencia pedig egészen szokatlan környezetben mutatja meg a képességeit.
Állítsd be, hogy a PC Pult cikkeit az elsők között lásd a Google keresőben