Nem helyettesíti a gondolkodást, de sokat tud gyorsítani rajta, és nem dönt helyettünk, de jó kérdéseket tud feltenni - a Yettel útmutatót adott ki a mesterséges intelligencia mindennapi használatához: mikor és hogyan érdemes AI-hoz fordulni, és mikor jobb más módszert választani.
Az AI leghasznosabb tulajdonsága, hogy nem fárad el és nem unja meg a kérdéseket: egy témát akár tíz különböző szempontból is körüljár, és ha nem tetszik az irány, máris indul másfelé. Ötleteléshez vagy egy nehéz tananyagrész megértéséhez valóban jó segítség.
Jól használható utazástervezéshez is: programötletekkel, útvonaljavaslatokkal és a helyi közlekedés áttekintésével gyors kiindulópontot adhat az őszi hosszú hétvége megszervezéséhez. A konkrét menetrendeket és foglalásokat ugyanakkor érdemes az eredeti forrásból ellenőrizni: az AI nem mindig tudja, hogy a múzeum hétfőn zárva van-e, vagy épp folynak-e munkálatok egy adott útszakaszon.
Kényes e-mailek megírásához is jól jön, ha tudjuk, mit akarunk mondani, csak a megfelelő hangot nem találjuk. Receptötletet is ad, ha a hűtőben épp csak valamennyi zöldség és egy tubus mustár maradt, és nagyobb döntések előtt is segít: mit kellene végiggondolni lakásvásárlásnál, mire kérdezni rá, mielőtt aláírjuk a munkaszerződést.
Bonyolultabb dokumentumok - szerződés, ÁSZF, határozat - közérthető nyelvre fordítása szintén hálás feladat, hangsúlyozottan csak nagy vonalakban.
A felelősség a miénk - mikor érdemes az AI helyett szakemberhez fordulni?
Az AI magabiztosan fogalmaz, sajnos akkor is, amikor téved. Az egyik legkockázatosabb használati mód, ha megadjuk az egészségügyi tüneteinket, és a kapott választ elfogadjuk diagnózisként: az AI nem lát röntgent, nem ismeri a kórtörténetet, és bár néha úgy tűnik, nem mindig tud különbséget tenni ártalmatlan és komoly tünet között. Ugyanez igaz a jogi kérdésekre és a hatósági ügyintézésre: az elavult jogszabályra vagy téves határidőre hivatkozó válasz komoly következményekkel járhat, és a felelősség nem a mesterséges intelligenciát terheli, hanem minket.
Nem véletlen, hogy az Európai Unió nemrég elfogadott AI-rendelete, az úgynevezett AI ACT egyes alkalmazásokat kifejezetten magas kockázatúnak minősít, és szigorú szabályokat ír elő a fejlesztőknek. A felhasználók dolga ennél egyszerűbb: vannak helyzetek, ahol a mesterséges intelligencia jó kiindulópont, és vannak, ahol inkább kérdezzünk meg egy szakembert.
„Annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia lehetőségeit valóban ki tudjuk használni, a tudatos használat mellett elengedhetetlen a stabil internet. Legyen szó tanulásról, tervezésről vagy szórakozásról, a Yettel most abban is segít, hogy okosan és megszakítás nélkül kérhessük az AI segítségét. Megújult számlás portfóliónkat az eltérő használati szokásokhoz igazítottuk, így mindenki megtalálja a számára megfelelő ajánlatot. Viszont bármilyen tarifával is rendelkezik valaki, 5G-hálózatunkat sebességkorlát és minden plusz díj nélkül tesszük ügyfeleink számára elérhetővé" - mondta el Simon György, a Yettel lakossági marketingigazgatója.
Újdonság, hogy a nem korlátlan csomagok is havonta négy nap ajándék korlátlan mobilnetet tartalmaznak. Azok az új és meglévő ügyfelek, akik 11 hónapos hűségvállalással, készülékvásárlás nélkül fizetnek elő Yettel Prime mobil tarifára, az első hat hónapban kedvezményes havidíjat kapnak. XS tarifa választása esetén a szolgáltató november 11-ig a havidíj 50 százalékát is elengedi. A csomagban elérhető 30 gigabájt adatkeret normál napi használat mellett biztosan nem lesz akadály, amikor felmerül egy égető kérdés, amivel az AI-hoz fordulnánk.
Az AI slop: amikor valami nem stimmel
„A mesterséges intelligencia nem csupán egy eszköz - egy izgalmas, forradalmi és átalakító technológia, amely gyökeres, mélyreható és tartós változásokat hoz a folyamatos, dinamikus és egyre gyorsuló digitális átalakulás korában." Ismerős?
Aki sokat olvas, egyre gyakrabban érezheti, hogy valami nincs rendben. A szöveg gördülékeny, de közelebbről nézve feltűnnek a minták: egysoros bekezdések, amelyek mind egyforma súlyúnak tűnnek, hasonló szerkezetek sorozatban, minden szó előtt három jelző, minden állítás bombasztikus. A képek sem rosszak, csak valahogy mind ugyanolyanok: túl szimmetrikusak, túl tiszták, az emberek rajta kicsit természetellenesek. Ezt a mesterséges intelligenciával generált, alacsony minőségű tartalmat nevezik AI slopnak.
Az AI nem rossz eszköz, a probléma az, ha mindent ugyanúgy hagyunk, ahogy kaptuk. Alapot ad, de ha azt utána senki nem alakítja, megérezzük. Felüdülés, ha megjelenik az emberi döntés és a személyiség, még akár egy kis emberi hiba formájában is.
Állítsd be, hogy a PC Pult cikkeit az elsők között lásd a Google keresőben