Egy Bloombergnél dolgozó fejlesztő szerint az OpenAI GPT-6 Astrája tíz óra alatt megfejtett egy Enigmával kódolt, 83 éve megoldatlan német katonai rádióüzenetet. Carter Leffen, a Bloomberg LP new yorki termékfejlesztési mentora a modell „Extra High", azaz legerősebb változatát vetette be, amely a történelmi archívumok átvizsgálásától az Enigma-szimulátor megépítésén és a kódtörő programok megírásán át a párhuzamos kísérletekig és az eredmények keresztellenőrzéséig mindent elvégzett.
Mit rejtett az üzenet
Az 1941. július 10-én rögzített, 82 karakteres táviratot egy Rosenowban tartózkodó német katona küldte: a menetútjára kért utasítást, és azonnali rádióválaszt kért. Az MVUEH jelű üzenet egy elfogott német hadseregtáviratokat gyűjtő archívumban szerepelt megoldatlanként - az Enigmát egyébként először 1932-ben törte fel Marian Rejewski lengyel matematikus.
Így sikerült a feltörés
Az Enigma naponta mintegy 159 milliárd milliárd beállítást tett lehetővé, a nyers erőszakos próbálkozás ezért eleve kizárt volt; az aznapi ismert kulcsok és az automatizált keresések sem hoztak eredményt. A fordulópontot egy ugyanazon a napon, korábban már megfejtett üzenet jelentette, amelyben kétszer egymás után szerepelt a „Rosenow" név - Leffen és az AI-ügynökei ezt használták kiindulópontnak. Egy ismert Enigma-gyengeség is segített: a gép sosem kódol egy betűt önmagává, így sok pozíció eleve kizárható volt. Amint egy pozíciónál minden egyezett, a maradék 68 karakter értelmes német szöveget adott, benne a „Sofort Funkantwort" (azonnali rádióválasz) és az „Angabe des Marschweges" (menetút megadása) kifejezésekkel.
Hiteles, de nem bizonyított
A megfejtett szöveg a rádiós által elkövetett hibákat is őriz - például „BTTE" a „BITTE" (kérem) helyett -, amelyeket Leffen hitelességi jelnek tekint, hiszen egy koholt eredmény valószínűleg hibátlan lenne. A GPT-6 Astra mellett több specializált ügynök is dolgozott: egyesek a történelmi forrásokat elemezték, mások keresőprogramokat írtak, megint mások a már megoldott üzenetekkel vetették össze az eredményt - a célokat és a döntéseket Leffen határozta meg. Saját bevallása szerint „99-szer több munkát fektetett a projektet bemutató weboldalba, mint magába a kód feltörésébe".
A kód, a keresési adatok és egy működő, 3D-s Enigma-szimulátor is letölthető a projektoldalról; a csomagok visszaellenőrzik a számításokat, de nem bizonyítják az üzenet történelmi hitelességét vagy azt, hogy ez az egyetlen lehetséges megoldás. A munka Frode Weierud, Geoff Sullivan és Olaf Ostwald korábbi kriptanalitikai eredményeire épül, és hogy megáll-e a független szakmai ellenőrzés előtt, az a közzétett anyagok szakértői értékelésén múlik.
Forrás: The Decoder