Kutyák és macskák 2
A kémutyák visszatértek! Egy megalomániás, embergyűlölő macska világuralomra akar törni, ennek megakadályozásának érdekében a két örök ellenség összefog. Egyszerű történet, könnyű humor, aranyos kutyák és macskák, 3D... avagy a hollywood-i boszorkánykonyhában ismét alágyújtottak a gyerekfilmes bográcsnak.
A mai gyerekműsorok, rajzfilmek, és animék korában igazi felüdülés látni, hogy vannak még filmesek, akik a klasszikus szórakoztatás hívei. Nem éreztem, hogy folyamatosan pusztulnának az agysejtjeim, ellentétben a mesecsatornákon futó néhány "rajzfilm" első percei után. Nem volt bonyolult a történet, sőőőőt... De ez nem is volt baj.
Már az elején látszott, hogy egyáltalán nem igyekeznek komolyan venni magukat a készítők. Ez teljesen rendben is van, hiszen alig ha lehet elképzelni, hogy egy kutya a kert hátsó részében MI-6 központot ás elő egy csont helyett. Vagy hogy a mellettem lebzselő, lusta, kövér cica másodállásban szuperkém.
Rengeteg film paródiáját láthattuk, bár véleményem szerint ez volt az egyetlen dolog, amit a célközönség (a gyerekek) nem értenek, vagy csak nagyon kicsit. A főcím az teljesen James Bond-os volt, a verőlegénnyel együtt. A főgonosz "születése" az első Batman filmből volt ismerős, amit valószínűleg a mai generáció igen kis hányada ismer. A Hannibál jelenet pedig abszolút az a jelenet volt, amit a szülők kedvéért csempésztek bele. Ezek a kis utalások remek húzások, hiszen kivédték vele, hogy csak a kisebbek tudják élvezni.
Zenei téren remek munkát végeztek a már említett filmek emlékezetes dallamainak átkomponálásával. A könnyed, gyermekies dallamok mögé tökéletesen illesztették be az eredeti hangokat, érdekes egyvelegeket alkotva ezzel. Nekem nagyon tetszett, nem egyszer sikerült mosolyogni rajta.
A 3D-nek köszönhetően láthattunk pár nagyon aranyos jelenetet. Kiválóan használták a lehetőségeket, hogy mind a gyerekek, mind szüleik szívét meglágyítsák egy-egy, szinte az arcunkba nyomott, aranyos kutyapofival. Szerencsére nem arra mentek rá, hogy minél látványosabb, és képtelenebb jeleneteket vegyenek fel karatézó, levegőben Chuck Norrist utánozó kutyákról. A realitás határain belül, természetesen, de a jelenetek legtöbbje teljes mértékben elképzelhető a valós életben is.
Az első rész szereplői közül láthattunk pár ismerős arcot, bár nekem hiányzott az orosz bérgyilkos macska. Valamint olyan érzésem volt, hogy a szövetség, valamint az új karakterek miatt nem tudták, pontosan mit is kezdjenek a régiekkel, sokszor éreztem úgy, hogy csak félig-meddig megírt jeleneteket látok. Tudtam, hogy ott vannak, és dolgoznak, de mégsem szerepeltek sokat, ezzel bennem olyan érzést váltott ki, hogy kiégtek, és már csak labori munkára alkalmasak.
Folytatásra hagytak nyitva kiskaput, így elképzelhető, hogy egy harmadik részre is visszatérnek kedvenc kémkutyáink - és immár macskáink, valamint galambunk is. A film maga rendben volt, jó látni, hogy még készülnek normális gyerekfilmek is. Én szívem szerint minden szülőt megkérnék rá, hogy a tv-ben látható csodák helyett ezt nézesse a porontyaival. Részemről egy 6-ost érdemel a film.