Samsung Galaxy Ace - megbízható társ a mindennapokban

A Samsung Galaxy Ace kiváló választás azoknak, akik nem akarnak/tudnak komolyabb összegeket áldozni egy okostelefonra, de nem akarnak túl sok kompromisszumot sem kötni. A fekete külső a szürke csíkokkal kifejezetten professzionális hatást ad az Ace-nek, ám belülről kifejezetten barátságos és kézenfekvő a telefon.

Első ránézésre könnyen tűnhet ismerősnek a dizájn: számomra egyből az iPhone 4 ugrott be, majd amikor megfordítottam, az iPhone 3GS hátlapja köszönt vissza. Az oldalt található szürke csík, mely körbefut az egész vázon stílusosan köti össze a telefon két felét, míg a fent található, csúszkával nyitható-zárható USB és töltő csatlakozó nagyon tetszett. Sokkal kényelmesebb, mint a legtöbb készüléken található, kihajtható, elforgatható műanyag védőfedél.

Bár nekem a hátlap kialakítása kicsit órmótlannak tűnt az előlap lapos, kicsit szögletesebb kivitelezéséhez képest, összességében nem volt nehéz megszokni, főleg, hogy a kissé görbe hátlap remekül illeszkedett a tenyerembe. Az oldalt található gombok kissé mélyen ülnek, ezért előfordult, hogy többször kellett megnyomnom, mire sikerült rendesen eltalálni. Talán kicsit keményebben kell bánni velük, de nem kell fojtogatni a telefont, így könnyen megszokható - főleg, ha valakinek egy Ace az első.

Elöl a két kapacitív gomb mellett egy darab hardveres gomb is helyett kapot, mely Home gombként szolgál. Ami zavart, hogy a kapacitív gombok rövid idő után kikapcsoltak (még olyankor is, amikor a kijelző nem), és ilyenkor várni kellett, amíg magukra találtak. De ettől eltekintve soha nem volt különösebb gondom velük.

A megjelenítésért a 3.5”-os kijelző felel, 320×480 pixeles felbontás mellett. A színek szépek, a szövegek könnyen olvashatóak, bár tűző napsütés esetén akadtak problémák az olvashatósággal. Talán egy kicsit túlzottan is tükröződött a kijelző, ezért utcán nem mindig a legszerencsésebb választás.

Az 1.350mAh-s akkumulátor két napig gond nélkül életben tartja a telefont, átlagos használat mellett (e-mail olvasás, 1-2 óra telefonálás, alkalmankénti böngészés és játék). Erre igazán nem lehet panasz.

A SIM kártya behelyezéséhez sajnos ki kell szedni az akkumulátort, azonban a memóriakártya oldalt kapott helyet, így azt bármikor, pár mozdulattal cserélhetjük igény szerint.

A telefonon Android 2.2.2 operációs rendszer fut, gyári 2.6.32.9-es kernellel, melynek minden előnye érződik. A scrollozás, valamint az érintőképernyő kezelése problémamentes volt, lassulás vagy akadozás egyszer sem ütötte fel a fejét. Az Ace lelkét a korábbi gyakorlattal ellentétben nem ARM, hanem Qualcomm processzor adja, ami szintén érezhető a teljesítményben.

Első indításkor a Samsungnál már megszokott TouchWiz felület fogad minket, mely a kezdő felhasználókat kifejezetten segíti a rendszerrel való megismerkedés során, de számomra még mindig nem volt az igazi. Annak ellenére, hogy most jóval tovább váratott magára a launcher váltás.

A telefon természetesen rendelkezik magyar nyelvvel, amiről igazából nem szeretnék nyilatkozni. Vannak benne érdekes mondatok és kifejezések helyenként, de akit ez zavar, könnyedén visszaállíthatja a gyári angol nyelvet.

Az első igazi nézeteltérésünk az idő beállításánál adódott: talán a harmadik újraindítás után sikerült érvényesítenem az akaratomat, de utána már nem volt semmi gond a használat során.

Hasonlóan a Samsung telefonjainak többségéhez, itt is helyet kapott a Samsung Apps alkalmazás, valamint a Social Hub, melynek használata során számomra néhány érdekes dolog jött elő, amikor Facebook értesítéseket akartam olvasgatni.

Gondolom az original Facebook alkalmazás korlátozásai miatt történt, de akárhányszor meg akartam nyitni valamilyen postot, mindig a böngészőbe irányított át, ami elég bosszantó volt, főleg annak a tudatában, hogy a gyári Facebook program is fel volt telepítve.

A TouchWiz és a gyári Samsung alkalmazások mellett különösebb extrát nem találtam a telefonon (kivéve talán a beépített Swype billentyűzetet), ezért következett a szokásos terhelés, ahol a testreszabás és a terhelés hatásait vizsgáltam.

Mint mindig, most is a LauncherPro került fel, valamint a WidgetLocker lockscreen. Ezeket nagyon jól bírta, talán friss indításkor kellet várni pár másodpercet, amíg mindet rendesen betöltötte, de aktív, több napos használat során sem tapasztaltam semmilyen kifejezett lassulást, vagy egyéb hibát.

Mivel a gyári felület nem biztosította a megfelelő kapcsolókat a Notification area-ban, ezért a Widgetsoid segítségével gyorsan elhelyeztem pár kapcsolót, valamint információs widgetet. Ami meglepő volt, hogy hasonlóan a Mini-hez, az Ace is eléggé melegszik használat során, bár 40°C fölé nem ment egyszer sem.

Ugyan a hátsó kamera mellett helyett kapott egy LED flash, sajnos nem sikerült egyik módszerrel sem sikerült rábírni, hogy zseblámpaként funkcionáljon, így minden esetben a kijelzőt használta. De fényképezés közben ez soha nem fordult elő, így csak inkább kisebb furcsaságnak könyveltem el.

Ami kicsit bosszantóbb volt, az a Samsung saját telefonkönyv és tárcsázó alkalmazása, melyet nem sikerült egyáltalán sem megszokni, sem megszeretni. Véleményem szerint kicsit bonyolult és túlcsavart a kapcsolatok adatainak elérése a tárcsázóból, de ha a telefonkönyvben állva jobbra, illetve balra húztam az ujjam az adott ember nevén, közvetlen hívás, illetve SMS írás bukkant elő. Ide elfért volna egy megerősítés mindkét művelethez, mivel nem egyszer sikerült véletlenül hívást indítani, amikor külső körülmények miatt megcsúszott az ujjam valamerre. Bár még így is barátságosabb, mint a legtöbb, Marketen fellelhető alternatíva.

Viszont az SMS alkalmazás kifejezetten kényelmetlen és otromba volt számomra, de a GoSMS Pro ingyenes, így hamar túltettem magam az első sokkon, és használtam a már megszokott programot.

Összességében tehát elmondható, hogy az Ace a mindennapi használat során egyszer sem adta fel a harcot, és nem is mutatott lassulást.

A Quadrant és Linpack benchmark tesztek hozták az előre várt eredményeket, a középkategóriás telefonok pontszámait gond nélkül hozta. Bár 1-2 3D tesztnél kevésbé volt összeszedett a rendszer, de ez játékoknál nem mutatkozott meg.

Szokás szerint az első tesztalany az Angry Birds volt, amely gond nélkül futott, bár egy-egy, több elemet tartalmazó pálya betöltésekor az első 1-2 másodpercben még kevésbé volt reszponzív, de utána nem volt soha gond. A Rovio sikerjátéka mellett az Electronic Arts berkeiben készült Need for Speed Shift, valamit néhány apróbb stratégia, illetve egyszerű játék került kipróbálásra, melyek egytől-egyig gondtalanul futottak.

A kamera nem nyújt többet, mint az ilyen áron kapható telefonokban fellelhető képrögzítők. Erős napsütésben kicsit fehéredik a kép, azonban természetes fénynél teljesen korrekt munkát végez. Éjszaka talán kicsit alulmarad a vetélytársakhoz képest, még a vaku ellenére is. Előlapi kamera nem található rajta, így a videótelefonálás kiesik.

Sajnos videófelvétel során is csak természetes fénynél, illetve világosabb helyeken készít jó minőségű anyagot, ellenkező esetekben kissé pixeles, és helyenként élvezhetetlen lesz az eredmény. A vaku fénye kifejezetten gyenge, így nem sokat segít sötétben, hacsak nem közvetlen közelről világítjuk meg a kérdéses tárgyat.

Szerencsére itt a végére is értem a hibáknak, ugyanis mind a YouTube alkalmazás, mind a videólejátszás gond nélkül működött. A gyári hangszórókon keresztül a hang a telefonoktól megszokott minőségű volt, ezen felül semmilyen akadás, illetve recsegés nem volt tapasztalható.

Tapasztalataink alapján bátran ajánljuk mindenkinek, aki kicsit többet hajlandó áldozni egy okostelefonra, de még sem akar 50-60 ezerforintnál többet rászánni. Minimális kompromisszumokat kénytelen lesz kötni, de ezek lényegesen kisebbek, mint az alsó kategóriás készülékek esetén.

A telefont a Samsung magyarországi képviselete bocsájtotta rendelkezésünkre.