2019. Március 27., Szerda

Mikor és miért rootoljam a telefonom?

E-mailNyomtatásPDF

Android root

Az oldalon elég sokat foglalkozunk olyan tweakekkel, alkalmazásokkal és megoldásokkal, amelyek használata root jogokat, rootolt telefont igényel. Személy szerint én teljes mértékben támogatom a dolgot, azonban számos olyan tényező van, amit tisztázni kell, mielőtt az ember vakon fejest ugrik a rootolt Android világába. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem éri meg - de abban nem hiszek, hogy csak azért, mert lehet, meg is kell csinálni. Vannak olyan dolgok, amik root nélkül is megoldhatóak.

Mit jelent pontosan a root?

A Linux alapú rendszerek, mint az Android, esetén a root legmagasabb szintű felhasználó, aki mindenhez hozzáfér a rendszerben. Joga van írni, olvasni az összes partíciót, hozzáfér a felhasználó, az alkalmazások és az operációs rendszer összes adatához. Bármit megtehet, de a következményeit viselnie kell - egy-egy rosszul sikerült művelet könnyedén papírnehezéket csinálhat a telefonból. Ellenben root jogokkal lehetőség nyílik az alkalmazásokról és tartalmukról biztonsági mentést készíteni, visszaállítani azt, bizonyos appok képesek lecserélni a kernelt, javítani a hangminőséget, növelni a processzor órajelét... és egyéb hasznos dolgok.

Recovery: játszótér, kézigránátokkal

A rootolással szinte kötelezően együtt jár egy custom recovery telepítése is - persze ez nem kötelező. Ez a recovery gyakorlatilag egy szervíz menü, ahol lehetőség nyílik különböző frissítések telepítésére ZIP fájlokon keresztül, formázhatjuk a partíciókat, helyrepofozhatjuk a jogosultságokat, és végrehajthatunk mindenféle műveleteket, amik közvetlenül a rendszer magját érintik. A használata természetesen ugyanolyan veszélyekkel jár, mint a root jogoké. Sőt, az igazat megvallva még veszélyesebb is talán, mivel az operációs rendszer sem tud megállítani minket.

Custom, avagy főzött ROM

Mivel az Android teljesen nyílt forráskódú, így bárki letöltheti, módosíthatja, majd felépítheti saját változatát. Ezzel létrejön egy úgynevezett főzött, avagy egyedi, custom ROM. Technikailag a gyártók által a telefonokra telepített Androidok is ilyennek tekinthetőek - azonban annyi előnyük van, hogy általában hamarabb jutnak hozzá a friss kódokhoz, mint ahogy azok a publikum számára is elérhetővé válhatnak. "Tradícionális" értelemben a főzött ROMok alatt azonban olyan verziókat értünk, mint a CyanogenMod, az AOKP, a ParanoidAndroid, MIUI és társaik, melyeket elkötelezett fejlesztők készítenek saját szabadidejükben. A legtöbb esetben a gyári Android felülettel rendelkeznek, de például a MIUI sok tekintetben az iOS-t idézi és távolról sem néz ki úgy, mint egy Android.

Mi történik rootolás során?

Az első és legfontosabb, hogy hivatalosan elveszik a garancia. Bizonyos telefonokat minden következmény nélkül vissza lehet állítani a dobozos állapotukba, de a legtöbb gyártó különböző megoldásokkal rögzíti, ha az ember custom ROMot flashel, vagy kinyitja a bootloadert. Ezeket a nyomokat többnyire nem lehet eltüntetni, de néha találnak rá módot, hogy kijátszák ezt a védelmet.

Root jogokhoz alapvetően két módon juthatunk: az egyszerűbb, ha a Play Storeból is elérhető alkalmazások valamelyike egyetlen kattintással megoldja az egészet. Ha ez nem működik, akkor kicsit macerásabb a dolog és rootolt kernelt kell flashelni a telefonra - ehhez pedig fel kell nyitni a bootloadert, ami szintén azonnali garanciavesztást jelent. A módszer bonyolultsága gyártónként változik, eddigi tapasztalataim alapján a Samsung a leginkább felhasználóbarát ezen a téren, míg a lista legalján a HTC található.

Most, hogy tisztáztunk pár alapvető fogalmat nézzük, hogy mikor szükséges és mikor felesleges rootolni egy telefont.

Nem tetszik a gyártói skin

Mint már említettem, a gyártók saját skinekkel látják el az Androidot. Ezek azonban nem csak grafikus elemkből és szép színes menükből állnak. Egy-egy ilyen skin egy saját, egyedi keretrendszert is tartalmaz, amely megléte elengedhetetlen a gyártó előtelepített alkalmazásainak és szolgáltatásainak használatához. Ilyenek a kamera és galéria appok, amiket szinte minden OEM lecserél a saját fejlesztésű megoldására. Ezek többnyire többet nyújtanak, mint a Google által kínált megoldások, de van, hogy bizonyos funkciókat elveszítenek így a felhasználók - ilyen például a PhotoSphere. Az appok mellett a különböző extrák megfelelő működéséhez is elengedhetetlen a skinekkel érkező keretrendszerek megléte. Ezek közé tartoznak az olyan dolgok, mint a Samsung által bemutatott Smart Stay, Smart Pause, Smart Scroll vagy az S Beam, de a HTC Zoe sem működik a Sense 5 hiányában. Azonban, ha csak rootolunk, ezeket nem fogjuk elveszíteni.

Viszont, ha csak azért szeretnénk rootolni, mert szeretnénk a kezdőképernyő kinézetét megváltoztatni, akkor teljesen felesleges a dolog. Ezek a gyártói skinek saját laucnherrel érkeznek, amit teljesen egyszerűen lecserélhetünk a Play Storeban található bármelyik alternatívára:

Ezekhez elérhetőek mindenféle ikon pakkok és különböző témák is, amikkel kedvünk szerint játszadozhatunk, amíg el nem érjük a kívánt megjelenést. Emellett a legtöbb ilyen launcher lehetőséget biztosít a dokk (tálca) működésének, megjelenésének testreszabására, az értesítési sáv elrejtésére, a homescreenek váltásakor megjelenő animáció cseréjére, az alkalmazások különböző módon történő elrendezésére... Gyakorlatilag nincs olyan dolog, amit ne lehetne velük ugyanúgy megcsinálni, mint a gyártó saját launcherével. Csak jobban testreszabhatjuk.

Ugyanígy, az értesítési területet is le lehet cserélni egy alkalmazás segítségével. Ha nem tetszik a gyártói skin által kínált gyorskapcsolók megjelenése, akkor a Notification Toggles pont kapóra jön. Ugyanígy, az Android 4.2-ben bemutatott Quick Settings is felturbózható az AntTek alkalmazásának segítségével, ráadásul már 2.1-es Androidra is telepíthető.

Amit root nélkül nem fogunk tudni megváltoztatni, az a beállítások menü, valamint annak kinézete. De ha csak az általános kinézeten szeretnénk változtatni, akkor teljesen felesleges rootolnunk.

Nincs szükségem az előtelepített alkalmazásokra

Régen komoly problémát jelentett, hogy a gyártók és a szolgáltatók mindenféle felesleges alkalmazással - bloatware - pakolták tele a telefonokat, amiktől nem lehetett megszabadulni. Ennek oka az volt, hogy ezek az alkalmazások olyan partíción foglalnak helyet, amihez alapesetben a felhasználó nem fér hozzá. Szerencsére a Google gondolt erre is és a Jelly Beannel bemutatott egy olyan lehetőséget, amellyel le lehet tiltani ezen alkalmazások működését.

Ugyan ez nem egyenértékű a törlésükkel, de a gombot megnyomva többé nem fog elindulni az adott alkalmazás, plusz gyakorlatilag láthatatlanná is válik a felhasználó számára. Tehát, ha csak a potyautasoktól szeretnénk megszabadulni akkor sem kell feltétlen rootolni.

Biztonsági mentést szeretnék készíteni az alkalmazásaimról

A biztonsági mentés kérdése már egy sokkal érdekesebb téma. Sokáig a Titanium Backup volt a legjobb megoldás, azonban a használatához root jogokra volt szükség. Nem rég azonban megjelent a Helium, amely root jogok nélkül is működik - ugyan ehhez szükség van egy PC-s kliensre is, de megmarad a garancia és teljeskörű megoldást nyújt. Személy szerint a Heliumot jobban szeretem, de a Titanium bizonyos tekintetben többet tud.

A lényeg, hogy ha csak biztonségi mentésről van szó, akkor sem feltétlenül szükséges rootolni.

Frissíteni szeretném a telefonomon az Androidot, de a gyártó felfüggesztette a támogatást

Sajnos a gyártók nem minden telefont támogatnak egyenlő mértékben: a low-budget és midrange telefonok általában elég hamar elesnek a frissítésektől, amely után csakis a főzött ROMok jelentenek megoldást. Annak idején engem is ez csábított át a Sötét Oldalra, azóta pedig el sem tudom képzelni, hogy gyári firmwaret használjak - de erről kicsit később.

Ha egy gyártó felfüggeszti a telefon hivatalos támogatását az közel sem jelenti azt, hogy a telefon nem képes megfelelően futtatni az újabb Android verziókat. Csupán arról van szó, hogy az OEM-ek által fejlesztett skin túl sok extra folyamatot és funkciót tartalmaz, ami már meghaladja a telefonok hardveres képességeit - ezáltal inkább nem frissítik, de az adott rendszer még mindig stabil, gyors működést biztosít. Gyakorlatilag ez a budget kategória átka. 

Viszont, ha hajlandóak vagyunk feláldozni a gyártói skinekkel járó stabilitást, funkciókat és extrákat, akkor ideje meglátogatni az XDA Developers fórumot, ahol szinte nincs olyan telefon, amelyre ne találnánk valamilyen főzött ROMot, részletes rootolási és telepítési útmutatókkal. Ezek a ROMok általában az eredeti, vanilla Android felülettel rendelkeznek, a Holo UI pedig elsőre kicsit szokatlan lehet, de könnyen meg lehet szokni.

Én személy szerint mindig a legújabb elérhető CyanogenMod verziót szoktam ajánlani, azonban telepítés előtt mindig érdemes utánanézni, hogy pontosan mi az, ami esetleg nem működik. Sajnos nem mindig állnak rendelkezésre a szükséges állományok, amelyek hiányában előfordulhatnak hiányosságok. Ezek leggyakrabban a Bluetooth és a kamera működését érintik.

Szeretném "tuningolni" a telefont

Vannak bizonyos telefonok, amelyeknél ugyanúgy lehetséges a processzor órajelének, valamint működésének állítgatása, mint PC-n. Mivel az ehhez szükséges fájlok telepítéséhez root jogok szükségesek, így ennek érdekében elkerülhetetlen a rootolás. A CPU órajelének megemelését nem minden chipset támogatja, azonban governort, schedulert és a feszültségeket minden esetben tudjuk majd változtatni. Természetesen ezek olyan dolgok, amik szintén könnyen papírnehezékké redukálhatják a telefont, de bizonyos esetekben jelentősen képesek megnövelni az adott telefon teljesítményét.

A tuningolás mindig a kernel cseréjével kezdődik, ami már önmagában képes jelentősen megdobni a telefon teljesítményét, sebességét, illetve az akkumulátor élettartamát. Sokszor teljesen olyan érzést kelt, mint ha egy teljesen új telefont vett volna az ember a kezébe.

Bootanimáció, betűtípus cseréje

Hasonlóan az asztali számítógépekhez, az Android esetén is lehetséges a bootanimáció és a rendszer betűtípusának cseréje. Akár alkalmazásom, akár recoveryn keresztül kívánjuk ezt megtenni, mindenképp szükségünk lesz root jogra. Bár őszintén megvallva csak ezért szintén feleslegesnek tartom a rootolást, főleg, hogy néhány telefon esetén találkoztam már a betűtípus cseréjének gyári lehetőségével.

Tweakek, apró patchek, extrák telepítése

Bizonyos telefonok esetén előfordulnak olyan hibák, amik orvolásához mindenképp root jog kell. Ezek közé tartozik például a Samsung Nexus S és a Galaxy Nexus gyárilag igen alacsony hangereje, amin csak olyan tweakekkel lehet segíteni, amiket recoveryn keresztül lehet telepíteni. Úgy gondolom, hogy ez az igazi 22-es csapdája, mivel gyakorlatilag ugyanannyit tesz az ember, mint amikor Windowson drivert frissít, mégis a szükséges lépések miatt garanciavesztést okoza dolog.

Ugyanígy recoveryn keresztül lehetséges például a szoftveres navigációs gombok vagy a lockring cseréje, ami viszont már inkább csak a fun kategóriája a tweakelésnek - de root jogok nélkül nem megy. Emellett vannak még olyan teljesítményt javító scriptek, trükkök, amelyek szintén a rendszer teljesítményét javítják és csak recoveryn keresztül - vagy root jogokat igénylő alkalmazások használatával - lehet telepíteni őket.

Natív megoldások vs. alkalmazások tömkelege

Őszintén bevallom, hogy a Google által szentesített Android nyújtotta funkciók a közelébe sem érnek annak, amit mondjuk a CyanogenMod kínál. Nyilván mindenféle alkalmazások telepítésével reprodukálható minden, azonban minden app újabb és újabb háttérfolyamatot jelent, ami nem csak az erőforrásokat, de az akkumulátort is szereti megenni.

Ellenben a főzött ROMok natívan kínálnak olyan megoldásokat, amik a vnailla Androidban egyáltalán nem, vagy csak szokkal szerényebb formában érhetőek el. Ezek közé tartozik például a Qucik Settings panel teljes tesreszabhatósága vagy épp a régi telefonokból ismert profilok.  A legtöbb gyártói skin is tartalmaz ilyen megoldásokat, így ha csak emiatt rootolnánk, akkor elébb mindenképp nézzük meg, hogy pontosan mit és hogyan lehet testreszabni anélkül, hogy túlzottan sok extra appot kéne telepíteni.

Nyilván vanilla Androidot csak igen kevés eszközön találunk: a Nexus család tagjain kívül néhány Google Play Edition, valamint pár olyan telefon és tablet kering odakint, amin minden különösebb módosítás nélkül köszön vissza az operációs rendszer. Személy szerint én sokkal kényelmesebbnek találom, hogy a CyanogenMod tele van mindenféle "produktív" tweakekkel és nem kell 10-20 alkalmazást pluszban feltelepítenem csak azért, hogy például az éretesítési LED-et konfigurálhassam vagy testreszabhassam a lockscreenem.

Amennyiben a telefont, tabletet elsősorban prduktívan szeretnénk használni és mindig a lehető legfrisebb Androidot a kezeink között tudni, akkor mindenképp érdemes rootolni és valamilyen főzött ROMot telepíteni. Ha elsősorban csak Facebookozunk vagy játszunk, akkor felesleges ilyesmivel vesződni.

Témák

A különböző főzött ROMok esetén lehetőség van mindenféle témák letöltésére, amivel teljesen átszabhatjuk a rendszer megjelenését. Ezek legtöbbje a Play Storeból is letölthető, de például a MIUI teljesen egyedi grafikus felülettel rendelkezik. Felbontástól és verziótól függően változhat, hogy pontosan melyik használható egy telefonon, de általában elég sok közül lehet válogatni. Egy kis launcher és ikon tweakeléssen pedig könnyedén összetehetjük a kedvünkre való felületet, de ehhez is root jogokra és custom recoveryre lesz szükség.

Nexusom van

Mint már fent említettem, a Nexusokon található gyári Android elég szegényes bizonyos funkcióit tekintve, amiket csak külön alkalmazások képesek pótolni. Plusz ezek kifejezetten fejlesztői telefonok, szinte arra születtek, hogy rootolják és rommá hackeljék őket. Persze gyári állapotukban is tökéletesen használhatók, de a Nexusok többre születtek. Én is rootolva és CyanogenModdal használom a sajátomat és semmi probléma nincs vele.

Mint az látható, nem minden esetben szükséges rootolni a telefont ahhoz, hogy elérjük a céljainkat. Természetesen az extra hatalom a rendszer felett, valamint a custom recovery rengeteg lehetőséget nyit megelőttünk, de ugyanilyen könnyen tönkre is tehetjük a telefont, ha nem figyelünk oda. Sajnos sokszor találkoztam már olyannal, hogy a megfelelő angol tudás hiánya, vagy épp egy apró figyelmetlenség miatt papírnehezékké vált a telefon - ugyanakkor velem is előfordult már, hogy félig leragadt szemmel sikerült a rossz verziójú tweaket flashelnem és emiatt a teljes rendszert újra kellett telepítenem.

Talán az első és legfontosabb dolog, hogy csak akkor álljunk neki rootolni, ha biztosan van 4-5 óra szabadidőnk végigolvasni minden utasítást, az elérhető ROMok leírását és legalább közép szinten tudjuk olvasni az angolt. Sok esetben pedig szakszavakkal fogjuk szembetalálni magunkat, amin a Google Translate sem segít. Emellett minden esetben pontosan tudni kell, hogy milyen telefont tartunk a kezünkben: a Samsung Galaxy S 4 például több verzióban érhető el és egyáltalán nem mindegy, hogy melyik ROMot vagy kernelt flasheljük - egy hiba és a telefon mehet a kukába.

Rootolni csak akkor szabad és érdemes, ha pontosan tudjuk, hogy miért tesszük. Csak azért, mert éppen olyan kedvünk van, ne tegyük. Talán ez első - és egyetlen - igazán ütős indok az operációs rendszer frissítése kell, hogy legyen. De az ember az autóját sem áll neki azért bütykölni, mert fel tudja pattintani a motorházetőt, ugye?


Címkék: android | mobil

Share/Save/Bookmark