A WikiLeaks, mint Pandora szelencéje: ártatlanok esnek áldozatul a botránynak

Az elmúlt néhány hét folyamán szinte lehetetlen volt a böngészés anélkül, hogy bele ne botlottunk volna egy a WikiLeaks problematikáját tárgyaló hosszabb-rövidebb cikkbe. Az oldal persze a gondok zavarában mondhatni megosztotta bajait másokkal is. Így történt, hogy az Amazon, a PayPal és mások is kénytelenek voltak a kormány nyomásának hatására kizárni az oldalt szolgáltatási körükből. A kérdés csak az, mi történik akkor, ha egy lap kapcsolatba kerül olyan kétes elemekkel, mint amilyenné újabban a WikiLeaks avanzsálódott.

Az Amazon esete

Az Amazon helyből két irányból került kellemetlen szituációba, így nehéz, ám nagy üzleti jelentőséggel bíró döntés meghozására kényszerült. Első körben mindjárt egy olyan kiadvány gondozása miatt adódtak kellemetlenségek, mely gyakorlatilag egy csináld-magad jellegű instrukciós kötet volt pedofilok számára, akik a törvény megkerülésével szeretnék kiélni aberrált vágyaikat.  Az általános közfelháborodás után az Amazon először úgy döntött továbbra is támogatja a könyvet, miközben hivatalos nyilatkozatot tettek arról, hogy még ilyen szinten sem hagyják jóvá a cenzúrát.

Az Amazon elkötelezett nézete szerint pedig mi más volna a cenzúra, ha nem az, hogy bizonyos tartalmakat bevonnak az árusításból pusztán azért, mert egyesek szerint kifogásolható hatással bírnak.

Az oldal azonban végül talán a köz nyomásának engedve beszedette a könyveket, a kiskereskedelem azonban csillagászati hasznot húzott az eladásból és forgalmazásból. Továbbá a cenzúra változatlanul egy olyan szó, amelyet az Amazon látszólag nem képes lényegében felfogni. Mint kiadó, az Amazon kezében volt meg egyedül a lehetőség, hogy megszüntesse az anyag publikálását, tehát egy olyan szituáció állt fenn, mely egy kiadónál mindennapos.

A Wikileaks esetében az Amazon AWS nagy szerepet játszott az információk szórásában. A kormány ekkor minden eszközével igyekezett akkora nyomást teremteni az Amazon vezetőségére, hogy azok kénytelenek legyenek a tartalmakat eltüntetni. És végül természetesen sikerrel is járt a dolog. Noha mindennek ellenére az Amazon egy nyilatkozata egész más fényt próbált vetni az egész ügyletre, ezt azonban igen nagy valószínűséggel a szellemileg csúnyán alábecsült publikum jelentéktelenül kicsi része hisz csak el.
A bejelentés szerint voltak ugyan vizsgálódások a kormány részéről, sőt mintha felszólítás is érkezett volna a WikiLeaks-nek tett szolgáltatások megszüntetésére. Ez azonban így csak felületes értesülés… Az AWS persze nem vizsgálja át előzetesen ügyfelei anyagát, vannak azonban bizonyos feltételek a szolgáltatást illetően, melyeket előzetesen szerződésbe foglalnak. A WikiLeaks megszegte a megállapodást.

Eztán teljesen nyilvánvaló és jogos a kérdés, hogy az Amazon vajon továbbra is előzetes átvilágítás nélkül fog-e működni vagy sem. Noha ez egyelőre a jövő zenéje, az továbbra is tény, hogy az Amazon a WikiLeaks botrányból okulva a későbbiekben bevezet majd valamilyen óvintézkedést, hiszen mindez a legegyszerűbb felülvizsgálattal már könnyedén megelőzhető let volna.

A Twitter meghurcolása

Néhány esztendővel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok serege kiadott egy hivatalos értekezést, mely azt taglalja, milyen módon használhatják fel esetlegesen terrorista akciók megszervezésére a Twittert és az online kommunikáció egyéb formáit. Bár nem tartunk még ott, hogy a WikiLeaks-et terrorista csoportnak bélyegezzük, mégis a kormány nyomásgyakorlása az egyéb oldalakra azt sejteti, hogy a Twitter lesz az akció következő áldozata. Tekintve, hogy a WikiLeaks továbbra is hozzáfér a Twitter felhasználó felületéhez, meglepő volna, ha nem kerülne sor arra, hogy a Twitter mint amerikai illetőségű vállalat ne válaszolna bizonyos kínos kérdésekre.

A PayPal gondjai

Ahogyan az az Amazon esetében volt, a PayPal is egy elég határozott körvonalú problémával volt kénytelen szembesülni. Mint a WikiLeaks elsődleges bevételforrása, a Paypal nem csupán financiális alapjától fosztotta meg a lapot, de saját maga is tetemes hasznot húzott a WikiLeaks-re rávert pótdíjakból. Hiába szüntette azonban meg a PayPal a WikiLeaks hozzáférését anyagi hátterétől, mégis igen valószínű, hogy ők sem ússzák meg az amerikai kormány ügynökségeinek kérdéseit.

Ki jöhetnek még?

Először egyedül azoknak az oldalaknak kellett aggódniuk a WikiLeaks környezetét sújtó kivizsgálások miatt, akik tartalmaikat az érintett országokban bocsátották közre. Ahogy azonban egyre terebélyesebben burjánzik az ügy, egyre több név kerül fel az érintettek listájára, gyakorta akár tuddtukon kívül. Ettől fogva tehát minden olyan oldal amely otthont ad, hivatkozik rá vagy bármely módon elérhetővé tesz WikiLeaks tartalmakat, az mind a kormány fellépését kockáztatja, különsen azok, akik az Amerikai Egyesül Államok jogkörén belül tevékenykednek.

Ki következik tehát? Ez még mindig egy olyan kérdés, melyre csak a “majd meglátjuk” válasz a bizonyos. Tovább lépve azonban érdemes felhívni minden lap tulajdonos figyelmét arra, hogy kísérjék tudatosabban figyelemmel, mégis mi kerül szervereikre. Ez a helyzet legalább azt jól megmutatja számunkra, ha mást nem is, hogy egyes információk kiadásával mindenkinek óriási problémákat okozhatunk, még akkor is, ha azok kétségbeesetten igyekeznek távolmaradni a tűzfészektől.