Tűzgyűrű: el se olvasd, irány a mozi. Most!

E-mailNyomtatásPDF

Pacific Rim

Aki nyomon követi a külföldi filmes sajtót az valószínűleg nem olvasott semmi jót a Tűzgyűrűről (Pacific Rim). Guillermo del Toro legújabb filmjét még a bemutató előtt atomjaira szedték, lehúzták, eltemették, majd kiásták csak azért, hogy még egy kört ugráljanak a romjain... A kedvencem az a cikk volt, ami egyenesen az idei év Csatahajójának (Battleship) degradálta a filmet. Ennek fényében pedig örömmel tudatom mindenkivel, hogy az átlag amerikai értelmi szintje az elmúlt években egy centit nem  változott - legalábbis pozitív irányban.

Az összehasonlítás alapjául valószínűleg az szolgált, hogy ebben is vannak nagy robotok és földönkívüli lények. Azta, hát akkor ez bizony csakis egy Csatahajó kópia lehet, ráadásul még igazán tisztességes szereplőgárdára sem futotta... Ejjj, ez a film bizony megbukott, pedig még be sem mutatták!

Oké, azzal nem igazán lehet vitatkozni, hogy a szereplőgárda milyen nevekből áll. Ron Perlman kivételével talán csak Idris Elba az, akinek a neve kicsit ismerősen csenghet, a többiek pedig a láttam már valahol kategóriát erősítik. A főszereplők játéka - vagy épp szinkronhangja - elég sok kivetnivalót hagy maga után, bár az ő feladatuk többnyire csak a robotok irányítása, így az a pár perc, amíg színészkedni próbálnak teljesen megbocsájtható.

Ellenben a mellékszereplők zseniálisak. Kellemesen ügyetlenek, viccesek, szerethetőek és őszintén lehet rajtuk neveni. Reviczky Gábor pedig valami embertelenül remek munkát végzett ismét: az egykori Zimmer Feri ezúttal Ron Perlmannek kölcsönözte a hangját, lefőzve a teljes színészi gárdát. Tőle mondjuk nem is várnánk kevesebbet, de azért az új generáció tanulhatna tőle valamit. Bár végülis a Tűzgyűrű esetén annyira amúgy sem a mély gondolatok vagy a karizmatikus beszédek kapták a hangsúlyt - de a magyar hang még annyival rátett az egészre, hogy teljesen meg tudtam azokat érteni, akik hangos nevetésben törtek ki egy-egy dialógus közepén. Különösen amikor a Rinko Kikuchi mondanivalója Ubrankovics Júlia fura, teljesen lassú és néha már a benyugtatózott csiga sebességére emlékeztető beszédtempójában öltött testet. 

Na de tegyük túl magunkat a szinkronon, mert általában azt szoktam mondani, hogy a magyar hangért egyetlen dolog tudja kárpótolni az embert: az IMAX, vagy az IMAX 3D. A Tűzgyűrűt pedig erre találták ki. A 3D teljesen rendben volt, az IMAX pedig önmagáért beszél: a bazi nagy szörnyek és robotok csatái teljes mértékben betölti a látóteret, amit teljesen korrekt módon használtak ki. A látványra nem lehet panasz, ráadásul a film hentelős mivolta sem abban testesül meg, hogy nagydarab szörnyek püfölnek nagydarab, mindenféle hihetetlen fegyverekkel felszerelt robotokat.

del Toro sok-sok piros pontot érdemel a szörnyekkel végzett munkáját illetően (is): egyrészt jól látható, hogy az alkotók teljesen szabad kezet kaptak és valódi szörnyeket teremtettek, teljesen kihasználva a modern technológia adta lehetőségeket. Másrészt ezek a szörnyek nem ostoba mamlaszok, akik csak jönnek és puszta fizikai előnyüket akarják rombolásra használni. Fejlődnek, gondolkodnak, ráadásul csapatmunkára is képesek - komolyan mondom néha intelligensebbek voltak, mint a szereplők egy része. Ráadásul mindig volt valami extra meglepetés, amit néha előre lehetett sejteni, de sokszor teljesen váratlanul ért. Okosan be volt osztva minden és mindig akkor húztak elő újabb dolgokat, amikor kezdett volna unalmassá válni a harc. Már csak ezért sem értem, hogy miért húzták le előre a filmet...

Oké, gyakorlatilag az elmúlt évtized összes kliséje megtalálható benne, ezt nem fogom vitatni. De most őszintén: mégis mi mást várna az ember, főleg egy ilyen filmtől? A Bay-féle Transformers-széria árnyékában mégis mennyi újdonságot lehetne felhozni egy óriás robotokkal teletűzdelt filmben? Még ha ez a lista igen karcsú és nagyon kevés dolog jelent meg a Tűzgyűrűben, egy lényeges dolgot azért sikerült megvalósítani: egy élvezhető filmet, ahol az ember nem akarja felgyújtani a vásznat a harmadik a percben.

A poént nagyon helyesen a színészek szállítják, nem holmi teljesen elborult, "aranyosnak" szánt perverz robotok, akik nagyjából a második mondatukig viccesek. Nincs speeden és ecstasyn pörgő, beszélni nem tudó és állandóan nyekergő főszereplőnk sem és Megan Fox seggét sem kellett 2 percenként bevágni azért, hogy az ember ne akarjon másik filmet betenni. És a történet sem akar többnek látszani, mint amennyi valójában. Komolyan van véve a dolog, de pontosan annyira, amennyire szabad. És ez óriási különbség Michael Bay minkájához képest, aki valamiért teljesen meg van győződve arról, hogy egy női hátsó folytonos villantása a jó film egyik ismérve. Én a Hasbro helyében most dobnám ki a fenébe az egész franchiseból és csúszva könyörögnék del Toronak, hogy vegye át a dolgot. 

De elég a Transformers-bashelésből, még akkor is, ha valószínűleg a legtöbben ezt a két filmet fogják összehasonlítani. A Tűzgyűrű lényegében egy sikeres és normális Transformers-spinoff vagy sequel is lehetne, ahol az emberek megpróbálják replikálni Optimusékat, miután az Autobotok végleg elhagyják a sárgolyót - vagy a kiszabaduló szörnyek megeszik őket reggelire. De azt továbbra is fenntartom, hogy del Toronak kéne adni a negyedik filmet, azonnali hatállyal.

Egy dologban azoban biztosak lehetünk: az IMAX 3D-t és a "hűb*zmeg"-et erre a filmre találták ki. Nekem már az alapötlet is nagyon tetszett, miszerint az ellenség egy másik dimenzióból, az óceánon keresztül támad - bár akaratlanul is az a South Park rész jutott eszembe mindig, amikor Cthulhu elkezdi pusztítani a bolygót, valamint megöli Justin Biebert is. Nyilván ennél komolyabb és apokaliptikusabb hangvételt hordoz a film és a Függetlenség napját idéző beszéd is nagyon jó remaket kapott del Toro irányítása alatt. Plusz az old school, durr-bele akciójelentek is egy olyan kort idéznek, amikor a filmek arról szóltak, hogy 2 óra alatt minél többet meséljenek és nem arról, hogy az amúgy 80 percre sem elég semmitmondó unalmat 5 filmre bontsák szét.

Egyébként vicces, hogy a film csak az USA területén "bukik", Európában és Ázsiában papíron kétszer akkora népszerűségnek örvend, mint odaát.

Szóval lehet, hogy a Tűzgyűrű nem tesz le sok eredeti ötletet az asztalra, vagy épp a színészi játékról sem lehet szuperlatívuszokban beszélni. De ez a film határozottan zseniálisra sikeredett, függetlenül attól, hogy a külföldi sajtó mit hord össze. Amit sajnáltam kicsit, hogy a számítógép nem kapta meg a GLADOS-hangot a magyar változatban, ami azért hiányzott. Ellenben a látvány és a rendezés, a mellékszereplők hülyeségei és játéka bőségesen kárpótol ezért a kis áldozatért. Én mindenképp azt javaslom, hogy aki teheti az IMAX 3D-ben nézze meg, valamint a felirat alatt tessék a székben maradni, mert van bónusz jelenet is - ami nem a második részre utal. Sokkal jobb annál. 


Címkék: film | kritika | pacific rim | tűzgyűrű | vélemény

Share/Save/Bookmark