Egy kis könnyed téli limonádé - Life As We Know It

Még valamikor az ősz elején egy elővetítésen láttam pár jelenetet a filmből. Akkor úgy voltam vele, hogy tetszik-tetszik, de annyira nem, hogy moziba is beüljek érte. Aztán szerda este jobb programnak ígérkezett, mint több száz oldal jegyzetet átnyálazni csütörtökre, így üsse kavics, úgy voltam vele, hogy maximum alszom egyet.

Bár a film elején a főcím alatt komolyan lemondtam az egészről, egyszerűen unalmas volt, és egy szombat/vasárnap délutáni családi tv filmnek ment volna el maximum, utána beindultak a dolgok.

Az alap sztori szerint egy fiatal házaspár meghal autóbalesetben, majd egy éves gyermeküket legjobb barátaikra hagyják, akik egy balul sikerült randi miatt utálják egymást. Természetesen a végére már dúl a láv, öröm és boldogság, happily ever after... ahogy az várható. A fő kérdés megint csak a tálalás volt, hiszen úgy is el lehet adni egy terméket tömeges szinten, hogy az nem is igazán jó semmire...

A film azonban nagyon jóra sikeredett. Egyszer sem éreztem úgy, hogy ellaposodott volna, és csak meredten bámultam a vásznat, anélkül, hogy bármit is fel akarnék fogni a filmből. A poénok nagyon jók voltak, a mellékszereplőket is remekül használták fel különböző helyzetekben. Mint az sejthető, természetesen feltűnik a "másik férfi" is, méghozzá a kisgyerek orvosának személyében. A helyzet adja magát, bárki, aki legalább egy ilyen filmet látott, ki tudja következtetni nagyjából a történetet.

Ennek ellenére mindenképp érdemes megnézni. A The Ugly Truth óta nem szórakoztam ilyen jól romantikus, családi vígjátékon. Szerintem a film 70%-án minimum felszabadultan lehet nevetni, de lehet, hogy volt az több is. És ez nem csak az én eltorzult ízlésem szerint van így, a közönség is egyet értett velem a hangokból ítélve.

Nyilván nem Oscar esélyes, de a várakozásaimon felül teljesített minden téren. Részemről egy 7 pontot kap, és felkerült a később még megnézzük listára is.