2017. November 21., Kedd

Hellcats

E-mailNyomtatásPDF

HellcatsA The CW másik újonca, a Hellcats a város futballcsapatának pompom lányairól szól. Úgy voltam vele, hogy a délutáni semmilyen hangulatomba tökéletesen belefér, de egyáltalán nem vártam tőle sokat. Mondhatni semmit. Nem vagyok kibékülve a csatorna tini drámáival különösebben, de ez a sorozat lehet az első kivétel.

Félreértés ne essék, nem kell csodát várni tőle és nem oldja meg az afrikai éhezést sem. De kellemes, könnyed délutáni szórakozásnak bizonyult. Az alaptörténet nem nagy eresztés: Marti Perkins elveszíti az ösztöndíját, így félő, hogy kiesik a jogi egyetemről. Új ösztöndíj lehetőségeket keres, majd a sors különös fintora a pompomlányok válogatására sodorja. Oda, akiket nem tart semmire. Minő meglepetés, be is kerül a csapatba, eredeti, kirívó, extrém tánctechnikájának köszönhetően. Van, akivel kijön, és van akivel nem.  Ha a csapat nem nyeri meg az állami versenyt, akkor menesztik őket. Na, nagyjából ez lenne az alapfelállás.

A zene az a társaitól megszokott, amerikai tini kedvencek tömkelege, engem leginkább Avril Lavigne slágereire emlékeztetett a legtöbb. Van egy-két nagyon jó beszólás, de alapvetően a párbeszédek sem túlzottan Shakespear-i monológokból tevődnek össze. Volt egy-két olyan szituáció, amikor fogtam a fejem, de az sem azért, mert a színészek katasztrófálisan játszottak. Ezeket az életben sem tudom elviselni, de még ez sem vette el a kedvem a sorozattól.

Ha röviden kéne jellemeznem, akkor a CW Glee-jének hívnám. Meglovagoltak egy odakint népszerű témát, és csináltak egy sorozatot köré. És szerintem egész jól sikerült. Pedig tényleg nem az én műfajom. Na meg természetesen eyecandy az van. Részemről kap egy 7 pontot kezdésnek, és várom a folytatást, amit szintén nem gondoltam volna.


Címkék: hellcats | kritika | sorozat | vélemény

Share/Save/Bookmark