2019. Július 23., Kedd

A Jóslat bejött: Ákos rajongókkal telt meg kétszer is az Aréna

E-mailNyomtatásPDF

„Barátom, ez nem volt álom.” A két teltházas Ákos koncert tényleg megtörtént. Ez azonban nem meglepő, hiszen nagy durranásra már az év közepén, a legszebb tavaszi hónapunkban számítani lehetett, ugyanis májusban kezdték el a decemberi koncertre árusítani a jegyeket. Már a nyitás pillanatában a nagy érdeklődés miatt összeomlott a webshop. Nem is kellett sokat várni, a koncertre nagyon hamar fogytak a jegyek, így nyár végére Ákos dupla koncert hírével örvendeztette meg rajongóit. Mindkét koncertre úgy fogyott a ,,tengernyi” jegy, mintha cukrot osztogattak volna, így december végén sikerült Ákosnak kétszer is megtölteni a Sportarénánkat, ez pedig hazai előadót nézve nagy ritkaságnak számít kicsi hazánkban.

Ákos pár évvel ezelőtt ugyan már játszott pár számot koncertjein a Bonanzás tagokkal, de most két teljes estén át Hauber Zsolttal állt ismét színpadra és őszintén szólva mélyen belenyúltak a repertoárukba, és egyben közös múltjukba.

A nyitódalként az Újrakezdhetnénk című zenéjük csendült fel, folytatásként pedig az 1984. Ákos eddigi életműve megjelent a decemberi nagykoncertjén, elővette a ritkán játszott dalait is. A régi dalokat úgy kapta elő, hogy megmutatta azok a mai korban is helytállóak áthangszerelve, gondoljunk csak egy 2014-es Calypso-ra (igazi csemege, és zene füleinknek).

Az ünnepi hangulatban, a közönség is remekül érezte magát, néha annyira, hogy még konferálni sem hagyták az énekest.  és ezt fokozta a Depeche Mode Black celebration dallamának felcsendülése is.

A koncerten tömeget tudtak megcélozni és megmozgatni. A régi dalokat új köntösben jelenítették meg, olyan színben mely a régi és az új rajongókat is megfogta, így –azt gondolom- mindenki elégedetten térhetett haza, hiszen abszolút nem megszokott impulzust kapott. A több mint két órás repertoár alatt a régiek dalom mellett a legfrissebb slágerek is felvillantak, mint az Előkelő idegen, a Táncolj velem vagy a Tengermoraj. Itt jegyezném meg, hogy nagyon ügyesen sikerült a Táncolj velem és a Tánc a vékony jégen dalok összekötése. Igazi különlegességnek számított a két dalt egymásban megszólalva hallani.
Ikon című számára az Aréna pár perc erejére igazi diszkó lett, ahol Ákossal együtt tombolt a ,,rajongói had”.

Ákos becsüli és tiszteli közönségét, egy-egy dal között kommunikál velük, teljes lazasággal mintha a legjobb barátok ,,sztorizgatnának” a múltról. Ettől függetlenül mindig is profi munka állt a produkció mögött, ami némelyik korábbi koncerten már az élvezhetőség rovására ment. (Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy nem volt élvezhető egy-egy koncert, hanem csak, hogy rontotta az összképet.) Ezzel szemben a mostani koncerten ez végre elmúlt, sikerült megtalálni azt a tökéletes középutat, ami egy koncertet minőségivé és egyben frenetikus hangulatúvá is tesz. Sokakban azok az apró momentumok ragadnak meg és teszik különlegessé az estét, mint amikor a húsz évvel ezelőtt írt és játszott dalt újrakezdi Ákos a gitáron, mert félrenyúlt valahol.

A hangerő sem volt kevés a két este folyamán, de abban kristálytisztán szólt Ákos jellegzetes hangja. Az színpadi képben már az elmúlt években jelen levő lézershow  fényét tovább emelte az a 350 robotlámpa is, amelyből 100 csak a közönség fölött volt elhelyezve. Az Aréna adta lehetőségeket remekül kihasználásra kerültek, például Ákos feje fölött glóriaként megjelenő világító szerkezettel, vagy a többi, folyton hullámzó lámpákkal.

Aki az idei koncertről lemaradt egy hatalmas bulit hagyott ki. Nekik jövőre lehet pótolni, ugyanis további fellépések várhatóak a Volt és a Strand fesztiválokon! :-)

Fotókért köszönet Polgár Tamásnak!


Címkék: ákos | koncert

Share/Save/Bookmark