Szilágyi Áron: édesanyámnak is járna egy aranyérem

A szurkoló bennünk van, ott szunnyad mindenkiben, de az édesanyák azok, akik a legjobban ismerik ezt az érzést. Szilágyi Áron szerint anyukájának is járna egy olimpiai aranyérem.

Napokon keresztül köszöntötték a MOL csapat sportolói a legnagyobb szurkolójukat. Gyurta Dani megemlékezett arról, amikor a reggeli edzés után kedvenc süteményét, almás pitét kapott tőle, Kovács Kati pedig pontosan tudja, hogy az illető mindig megérzi, mi lesz a versenye eredménye. Természetesen neki erről soha nem szólna előre – hagyja küzdeni a legjobb tudása szerint. Az olimpikonok más sportágakban jeleskednek ugyan, de összeköti őket egy tény: az édesanyjuk a legnagyobb szurkolójuk.

„Bizalom, szeretet, nevelés. Számomra ezek a fogalmak összenőttek édesanyámmal, amikor ezekre a szavakra gondolok, akkor rögtön ő is eszembe jut” – mondta a kardvívó. A sportemberben kisgyerekként felismerték a tehetséget, édesanyja pedig mindenben segítette. „Nem túlzás, hogy a születésem óta napi 24 órában mellettem van, ha éppen fizikailag nincs a közelemben, akkor is tudom, hogy a gondolataiban, érzéseiben minden percben ott vagyok. Hálás vagyok neki, hogy ilyennek nevelt, nem lennék vívó, nem lenne ilyen értékrendem, nem lennék ilyen ember nélküle, minden, ami vagyok, amivé váltam, azt neki köszönhetem. Senki máshoz nem fűz ilyen erős kötelék, mint hozzá. Ha rajtam múlna, akkor az évek alatt kapott szeretetért, törődésért, kitartásért és áldozatért neki is járna egy olimpiai aranyérem” – tette hozzá a MOL csapat versenyzője.

„Amikor Áron pástra lép, egyszerre látom benne a lelkes, mindig tettre kész kisfiút és az érett sportolót is. Asszói alatt lélegzetvisszafojtva figyelem minden mozdulatát. Néha azon kapom magam, hogy együtt mozdul vele a kezem, a lábam. Győzelmei engem is különleges örömmel és büszkeséggel töltenek el. De akkor is vele érzek, ha nem úgy alakul a verseny, ahogy szeretné. Ha csalódottságot látok a szemében, mindig azért fohászkodom, hogy mielőbb sikerüljön egyenesbe jönnie önmagával, nyerje vissza lelki békéjét” – mondta Szilágyi Gáborné.

Áron szerint nemcsak a sportban, a mindennapi életben is sokat számít, ha támogatják az embert. „Azt mondják, mindannyiunkban lakozik egy szurkoló. Az édesanyámban biztosan, mert pontosan tudom és érzem: ő az én legnagyobb szurkolóm.”