Megszerezni a legjobb munkaerőt, a legolcsóbban, a világ bármely pontjáról

A multikulturális csoportokban való dolgozás már a munkaélet olyan egyszerű folyamataiban is a társadalmi kultúrák különbözőségét mutathatja, mint a kézfogás, a köszönés vagy a számlarendezés.  A HTE projektmenedzserek között végzett friss kutatása szerint Magyarországon is egyre jellemzőbbek a multikulturális projektek. A kérdőíves felmérés során megkérdezettek 94%-a rendelkezik ilyen jellegű tapasztalattal, 75%-uk vezetett is hasonló projektet.

Hazánkban is erőteljesen nő az olyan munkaprogramok száma, amelyekben különböző nemzetek szakemberei vesznek részt. A Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület kutatásában a megkérdezettek 95%-a a multikulturális projektek növekedését prognosztizálja a közeljövőben. Ennek oka, hogy a munkatervek tulajdonosai a megvalósítás irányítására igyekeznek megtalálni a legjobb projektmenedzsereket, lehetőség szerint a legkedvezőbb áron. A virtualitásnak, azaz a nem azonos földrajzi helyen dolgozásnak és az angol nyelv térnyerésének köszönhetően pedig a nemzetiség és lakóhely sem jelent akadályt. Az ilyen csapatmunka számos előnnyel jár: a munkafolyamatok költséghatékonyak, megszerezhetők a legspeciálisabb tudású szakemberek, és utazással sem feltétlen kell számolni. Ezen felül megismerhetőkké válnak a helyi piacok, ami lépéselőnyt jelenthet egy új termék vagy szolgáltatás bevezetésekor. Nem utolsó sorban pedig működik a „kövesd a napot" munkavégzés, vagyis a projektcsapat tagjai 0-24-ben elérhetők, az időzónáknak megfelelően.

Ezek a projektek azonban számos kihívással is járnak. A Kun Andrea szervezetfejlesztési tanácsadó által vezetett, friss felméréséből kiderült, a projektmenedzserek többsége a legnagyobb nehézségnek a kommunikációbeli különbségeket tartja, amelyek nem elsősorban a nyelvből, sokkal inkább a kulturális szokások, gondolkodási módok és fogalmazásbeli különbségéből adódnak. További hátráltató tényezőként merült fel a kultúránként eltérő döntési mód, az időkezelés és a feladatmegosztás is. A multikulturális csapatokban a bizalomépítés az egyik legfontosabb kritérium, amely azonban a gyakran változó csapatösszetétel és a távolság miatt is akadályokba ütközhet. Valamint azt az általános tendenciát is figyelembe kell venni, hogy virtuális kommunikáció során hajlamosak vagyunk negatívabban megítélni egy-egy üzenetet.

A megkérdezettek 75%-a számára nem jelent nehézséget ilyen projektben dolgozni, ugyanakkor 37% nem gondolja, hogy a multikulturalitás jobb eredményt hoz. Szintén 37% azok aránya, akik számára az ilyen típusú projekt stressznövekedéssel jár. Mit lehet tenni, hogy az eredményesség nőjön és stressz csökkenjen?

− Nemcsak a hozzáértést, hanem a kulturális sajátosságokat is figyelembe kell venni, hiszen ez meghatározza a munkastílust és a morált is. A megoldás egymás kultúrájának jobb megismerése, de nemcsak a felszíni jelenségek alapján, hanem a tradicionális értékrendszerek, világnézetek mentén – mondta dr. Prónay Gábor címzetes egyetemi docens, a Projektmenedzsment Fórum alapítója és szervező bizottsági elnöke. A kultúrsokk jelenséget pedig tréningekkel, közös gondolkodásokkal és társasági rendezvényekkel lehet tompítani.