A digitális oktatás pszichológiáját kutatta a Telenor

A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli sikeresen zárta első teljes iskolai félévét. A kezdeményezésben résztvevő diákok, pedagógusok és szülők bevonásával hatástanulmány készül, amelynek eredményei felgyorsíthatják a digitális eszközök és módszerek széles körű bevezetését az oktatásba. Most az első körös eredményekről számolt be a Telenor.

A Telenor digitális oktatási programja, a Hipersuli 2015 májusában indult 5 iskola 15 osztályában, 354 gyermek és 32 pedagógus bevonásával. A modellprojektet már a 2013/14-es tanévben egy 1 osztályos pilot előzte meg, így a szakértők a rendelkezésre álló tapasztalatokkal vághattak bele az ország különböző térségeiben élő gyermekek digitális oktatásának fejlesztésébe. A Hipersuli megvalósításában a Telenor oktatási célokra is alkalmas digitális eszközökkel – nagy kijelzős, billentyűzettel rendelkező táblagépek – és Hipernet hozzáféréssel látja el a szakmai alapon kiválasztott intézményeket, a részt vevő pedagógusok számára pedig együttműködő partnere, a Microsoft segítségével a megfelelő pedagógus-képzési programokat is biztosítja. A Hipersuli célja, hogy a pedagógusok mély szakmai bevonásával a digitális oktatás területén úttörő módon alkalmazza a technológiai eszközöket és feltárja a digitális oktatás gyors elterjesztésének kritériumait, a jövőben az oktatás bármely szereplője számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön és osszon meg. A Telenor ennek érdekében a résztvevőkkel fókusz csoportos, kérdőíves és pszichológiai kutatást is folytat, melynek első féléves eredményei most napvilágot láttak.

Motiváltabb diákokra számítanak a pedagógusok
A Hipersuli programjában részt vevő tanárok nem csupán a gyerekek, hanem saját fejlődésük szempontjából is örülnek annak, hogy a projekt részesei lehetnek – állapította meg a Telenor kutatása, amely a Hipersulival kapcsolatos várakozásokat mérte fel. A diákok többsége izgatottan várta a táblagépes órákat: szerintük az eszköz használata izgalmassá, változatossá, játékossá teszi a tanórákat. A gyerekek szerint eredményeik is javulhatnak a digitális oktatás hatására, és megtanulják okosan használni az internetet is. A szülők is osztják gyerekeik optimizmusát, döntő többségük szerint jó hatással lesz a tanulmányokra a digitális eszközök használata. A szülők 90%-a szerint azért is lesz hasznos a program, mert a gyerekek rájönnek, hogy az internet tanulásra is használható. A szülők túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a gyerekek jobb esélyekkel fognak indulni az életben, mivel már nagyon hamar megtanulják az infokommunikációs eszközök használatát.

Éjjel-nappal internet
A kutatás kitért a diákok internetezési szokásainak megismerésére is. A programban részt vevő 2.-10. osztályos diákok 26%-ának valamelyik eszközén mindig be van kapcsolva a net, és további 14 százalékuk is napi 3-5 órát netezik. Érdekesség, hogy míg a gyermekek 47%-a szerint van otthon szabály az internet-használatra, ugyanezen családokban a szülők 83%-a gondolja ugyanezt. Az internetet a diákok háromnegyede használja játékra, és 76 százalékuk közösségi oldalon is regisztrált már. Legnépszerűbb a Facebook, 32 százalékuk pedig az Instagramon is megosztja fényképeit, videóit. A válaszadók csaknem harmada szeretné, ha nem maradna nyoma, miről chatel ismerőseivel, így a Snapchaten kommunikál.

Legalább alkalmanként mindenki tanul is az internet segítségével, leggyakrabban információkat keresnek (82 százalék) egy-egy témáról, és a válaszadók negyede chaten is meg szokta kérdezni osztálytársait, ismerőseit egy-egy feladatról.

Tisztában vannak a veszélyekkel
A gyerekek tapasztalata szerint az internet használata inkább veszélyes, mint ártalmatlan. Közel 60 százalékukkal már előfordult, hogy kéretlen levelet kaptak, felnőtteknek szóló tartalomra bukkantak, megfenyegették vagy csúfolták őket a neten. Ugyanakkor a válaszadó szülők csaknem fele szerint még semmilyen negatív hatás nem érte gyermeküket netezés közben, vagyis valószínűsíthető, a gyerekek nem minden esetben számolnak be ezekről a támadásokról, vagy inkább kortársaikkal osztják meg az élményeket.

A Telenor a Hipersuli program keretében a biztonságos internetezésről is készített tananyagot, hogy segítse a gyerekeket a zaklatás, a negatív hatások elkerülésében. A diákok a felmérés szerint egész jól ismerik, hogy lehet megelőzni a bajt, 70-80 százalékuk hallott már az adatvédelemről, a biztonságos jelszavakról és a vírusvédelemről.

A Hipersuliba bevont iskolák és tantárgyak:

• Eötvös József Általános Iskola, Ercsi: matematika, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, angol
• Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Hódmezővásárhely: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret
• Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, kémia, fizika, földrajz, vizuális kultúra, angol, francia, német, informatika
• Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Zsombó: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, angol és informatika.
• Áldás utcai Általános Iskola, Budapest: magyar nyelv és irodalom, erkölcstan

A Hipersuli kutatás hátteréről:
A Telenor Magyarország Zrt. a Digital Identity Agency Magyarország Kft.-t bízta meg a Hipersuli program hatáselemzésének elvégzésére. A projekt monitoringját három módszertani eszköz segítségével végezték:

• fókuszcsoportos kutatás a program kezdetekor és lezárásakor,
• kérdőíves felmérés a program kezdetekor és lezárásakor, valamint
• pszichológiai teszt a program kezdetekor és lezárásakor.

A fókuszcsoportos valamint kérdőíves kutatás során három célcsoportot határoztak meg: a programban részt vevő diákok, pedagógusok és az érintett szülők. A pszichológiai teszten a gyerekek vettek részt.