A második napon a StarGarden szabadtéri nagyszínpadán az Osibisáé, John Mayallé, a Skorpióé, a Blood Sweat & Tears-é és a Kool and the Gangé volt a főszerep. A nagyszínpados zárónapi koncerteken önfeledten bulizó tömeget elnézve biztosra vehetjük, hogy nagyon sokan még öregkorukban is emlegetni fogják a Népstadion Kertjében eltöltött Legendás Hétvégét.
Ragyogó napsütésben vette kezdetét az Osibisa koncertje, a Mezzoforte, a Korál, az Omega és a Deep Purple által előző este bejáratott szabadtéri Nagyszínpadon. A szombatot beragyogó igazi nyári idő, és a fesztivál nagyszerű első napjáról a fővárost ellepő hírek megtették a hatásukat. Az Osibisa három óra után nem sokkal kezdődő, a StarGarden második napját megnyitó fellépésére még annál is többen voltak kíváncsiak, mint egy nappal korábban ugyanebben az időpontban a Mezzoforte délutáni szuperjammelésére. Teddy Osei a legendás afro-pop zenekar szaxofonosa még a StarGarden előtt azt nyilatkozta egy nekünk adott interjúban, hogy az Osibisa zenéje minden alkalommal jó kedvvel tölti el a közönséget, és nem számít, hogy ki milyen hangulatban érkezik az Osibisa fellépésére, az együttes energikus játékától biztos a benne elnyomott derű is erőre kap majd. Egy alapból rossz hangulatban lévő közönséget mindig sokkal könnyebb egy jó koncerttel felvidítani, mint egy felvillanyozott közönség hangulatához passzoló vidám és emelkedett játékot nyújtani. Teddy Oseiékre ezért nagy kihívást várt a StarGarden második napján, hiszen egy nagyon jókedvű közönség fogadta őket ezen a csodálatos nyári délutánon. A négy afrikai és három karibi zenész által 1969-ben alapított zenekar kiszámíthatatlan, kacifántos és vidám ritmusai egyaránt megbabonázták mindazokat, akik már láthatták az együttest Budapesten fellépni a nyolcvanas évek végén, és azokat a fiatalokat is, akik még csak az idén először megrendezett StarGardenen ismerkedtek meg az Osibirock és a Woyaya albumok alkotóival, akik eme remekművekről is játszottak számokat fantasztikus koncertjükön. Ugyan az Osibisának koncert előtti ígéreteivel nem sikerült egy varázslatos fekete zenei estet varázsolnia a StarGardenre, hiszen koncertjükre délután került sor, de Teddy Oseiék remekbe szabott és különleges afro-pop fantáziái minden volt, és jelenlegi rajongójukat boldogsággal töltötte el.
John Mayallt, a brit blues atyját sikerült néhány szóra elkapnunk a Puskás Ferenc Stadion fedett dísztribünjében fél ötkor kezdődő nagyszínpados koncertje előtt. A blues legenda idén novemberben lesz hetvenhét éves ezért arról kérdeztük, meg tudja-e mondani melyik volt élete legszebb pillanata. "Sajnos nem tudok kiragadni egy különösen meghatározó pillanatot, mint ahogy azt sem tudom megmondani, hogy azok közül a kiváló zenészek közül, akikkel a karrierem során volt szerencsém együtt dolgozni, ki volt a legtehetségesebb. Sokkal inkább szeretném, hogy a mostani budapesti fellépésem megmaradjon a rajongók emlékezetében." Biztosra vesszük, hogy mindazok, akik John Mayall kedvéért gyűltek össze a Legendák Fesztiváljának szabadtéri nagyszínpada előtt még sokáig boldogan gondolnak majd vissza az ott eltöltött bő egy órára. John Mayall a koncert előtt kipróbálta a nagyszínpadra felpakolt összes hangszert, majd a közönséggel együtt végzett hangolást követően eljátszotta a fesztiválozóknak az All Your Love című blues klasszikust. "Az emberek azért szeretik a blues mert ez a zenei műfaj áll a legközelebb a valósághoz. Örülök, hogy Magyarországon remek blues bandák vannak és, hogy a fiatalokat is érdekli ez a zene." John Mayall zenéjének őszinteségéről és generációkat összetartó erejéről bárki meggyőződhetett, aki a Legendák Fesztiváljára kilátogatott, hogy élőben hallgassa meg a Chicago Line-t, a Saw Mill Gulch Road-ot vagy a StarGardenes koncerten nagy közönségsikert arató legnagyobb Mayall-slágert, a Room To Move-ot.
John Mayall azt is elárulta még nekünk, hogy a fesztivál fellépői közül legjobban Eric Burdon jelenlétének örül, aki személyes jó barátja. Sokan Frenreisz Károly és Skorpió koncertjének örültek a legjobban, amely John Mayall lelépését követően fél órával vette kezdetét a StarGarden nagyszínpadán. A második nap egyetlen hazai nagyszínpados zenekara stílusosan a Szevasz haverral kezdte meg a dübörgést a StarGarden legnagyobb fellépőhelyszínén. Frenreisz Károly a régi és új Skorpió rajongók üdvözlése után a Vezess át az éjszakán-t játszotta el, de a jó hangulatú, őszinte rock programról nem hiányozhattak a Rongylábkirály, a Dédapám és az Újra dübörög a banda című klasszikus rock himnuszok sem. A Skorpió a Legendák Fesztiváljának közönségét a tegnapi napon meghódító Omegához hasonlóan egy nagyszabású életműösszegző koncerttel ajándékozott meg mindenkit, akik az egyre inkább egymásba érő koncertek közül őket tisztelték meg csápolásukkal.
Mi mást ígérhet rajongóinak egy olyan zenekar, amely 1968 óta szinte állandóan turnézik? Kizárólag vért, verejtéket és könnyeket. Kivéve, ha egy olyan zenekarról van szó, mint az Al Kooper, Jim Felder, Fred Lipsius, Randy Brecker, Jerry Weiss, Dick Halligan, Steve Katz és Bobby Colomby által 1967-ben, a New York állambeli Greenwich Village-ben alapított jazz-rock-blues kollektíva, amely 2008 óta immáron a Béke Nagyköveteként járja a világot, hogy világraszóló fellépéseikkel hirdesse a jazz és a rock fúziójából született Blood, Sweat & Tears zenéjének örökkévalóságát. Az egykor Al Kooper, David Clayton-Thomas és Jerry Fisher által is irányított együttes volt az első olyan világhírű zenekar, amely a hetvenes években eljutott a Vasfüggöny innenső oldalára. A Blood Sweat & Tearsnek ezúttal nem kellett ilyen akadályokkal megküzdenie a Legendák Fesztiválján. A zenekar a vért, verejtéket és könnyeket kierőszakoló politikai béklyókkal ellentétben kiállta a negyven éves próbát, és egy igazán emlékezetes koncertet adott a StarGarden nagyszínpadán. Összesen tíz zenész foglalta el naplementekor a kiemelt fellépőhelyszínt, ahol a közönség páratlan trombita-, szaxofon-, és gitárszólókat, valamint fantasztikus szájharmonika párbajokat nézhetett végig több mint egy órán át. A Blood Sweat & Tears tagjai Bob Dylan Down In The Flood című számát is eljátszották, mellyel a mostani árvizekben otthonukat elveszítő honfitársainknak üzentek, hogy a vért, a verejtéket és a könnyeket örömmé változtassák.
Budapesten talán soha nem látott funky buli vette kezdetét a StarGarden szabadtéri nagyszínpadán a késő esti órákban. Minden idők legsikeresebb funky zenekara, amely több mint negyvenöt éve járja a világot, mindenhol fergeteges koncerteket adva, még mindig olyan aprólékossággal készül fellépéseire, mintha még életükben nem léptek volna fel nagy közönség előtt. Délután egy óra magasságában a Kool and the Gang tagjai ellepték a nagyszínpadot és szinte az összes híres számukat elpróbálták. A tökéletesre sikerült délutáni hangoláson felcsendült a Celebration, a Jungle Boogie és a Ladies' Night is, de a főpróbán elhangzott slágereket csak a Stefánia úton kíváncsiskodó fesztiválozók élvezhették a kora délutáni órákban. Este fél tíz után nemsokkal azonban már a StarGarden nagyszínpada előtt felsorakozott tömeg is önfeledt táncra perdülhetett a kiválóan előkészített koncerten. A Kool and the Gang első StarGardenes fellépésére a rendezvény összes helyszínéről érkeztek rajongók, és sokan voltak azok, akik a tegnapi napon még csak egyedül buliztak a Legendák Fesztiválján, de a világszerte ismert funky kollektíva kedvéért gyerekeiket és hozzátartozóikat is kihozták a Népstadion Kertjébe. A világszerte több mint hetven millió lemezt eladó együttes egy funktörténeti jelentőségű és sok kiváló zenészt felvonultató látványos koncerttel mozgatta meg a Népstadion Kertjében soha nem látott tömeget. A StarGarden nagyszínpadának programjait lezáró fellépés már önmagában is legendaszámba ment, de ha végigpörgetjük az elmúlt nap eseményeit biztosra vehetjük, hogy sokan még unokáinak is felemlegetik majd a legendás hétvégén látott többi szuperprodukciót is.