Robinson túlzó – a Mentőexpedíció kritika

E-mailNyomtatásPDF

A világ végén, egyedül. Defoe Robinsonja óta tudjuk, hogy a magányos ember természet elleni harca különösen érdekes narratíva. De mi van akkor, ha ez a világ nem a mi világunk. A Bear Grylls-i romantikán túlmutatva Ridley Scott legújabb filmje egészen a Marsig kalauzol minket, hogy a reményvesztett hanyatlás helyett kifinomultan szőtt felemelkedésnek legyünk szemtanúi. 

Te mit csinálnál, ha évekig a Marson ragadnál egy néhány hónapnyi működésre készült állomáson, legfeljebb egy évre elegendő étellel, internetkapcsolat, sőt bármilyen emberi érintkezés nélkül? Nos, előbb utóbb biztosan becsavarodnál, és az örök búcsú lehető legkönnyebb kivitelezésén törnéd a fejed, de úgy tűnik, hogy nem mindenkit faragtak ilyen fából. Mark Whatney asztronauta személyében ugyanis Matt Damon rekedt (már megint?!) a Csillagok között, hogy mindenféle komoly teketóriázás helyett a marsi élet úttörője legyen. Ha nem is a vörös kősivatag kalózaként teszi zsebre a bolygót (vagy mégis?), küzdelme azért így is mindenkinek tanít egy leckét a pozitív hozzáállásról, valamint a szisztematikus problémamegoldásról. Eközben kimondottan jól összeválogatott színészek hada fáradozik azon, hogy a Földön időközben jelképpé vált személyt hazahozza. Mindezt szépen megrendezve, jól fényképezve, elegáns humorral fűszerezve kapjuk meg – mindenképpen érdemes beülni rá. 

Az egyes fizikai kísérletek megvalósíthatóságán, a csontig hatoló dráma hiányán, valamint a világ kissé túl pozitív ábrázolásán majd a kritikusok vitatkoznak, a rendező – Ridley Scott – elégedetten dőlhet hátra, a célját biztosan elérte a Mentőakcióval. A film közérthető problémafelvetésével mindenkit beszippant, majd a szerethető karakterekkel ott is tart a 2 óra 20 perces műsoridő végéig, lelkileg felemelkedett hangulatban útjára bocsátva a nézősereget. A filmnek egyébként budapesti vonatkozásai is vannak, ahogy az kiderül az előzetesből is. A moziban ülve a fővárost ismerők bizonyosan megmosolyogják majd, hogy a NASA Bálnában lévő tárgyalójától mindössze néhány villamosmegállóra van a Kínai Űrkutatás Művészetek Palotájában felállított központja, hogy az egyik snittnél befutó zöld HÉV-et ne is említsem.

Mostanában a megszokottnál több sci-fit kaptunk, melyek közül évről-évre kikerült egy-egy nagy cím, gondoljunk csak a 2013-as Gravitációra, vagy a 2014-es Csillagok között-re. A Mentőakció felsorakozik a nagy nevek mellé, sőt, amíg ilyen magasan tartják a lécet Hollywoodban, addig szívesen merülünk el az idegen, de már nem is olyan távoli közegben.

 

Néhány szóban

  Hogy milyen a Mentőexpedíció? Moziban nézős, és nem is csak a látvány miatt. Ha tetszik a Marson ragadt űrhajós alaptörténete, akkor nem tévedhetsz. A film végig fenntartja a feszültséget, jól kezeli a karaktereket és azokat a bevált fogásokat alkalmazza, amelyek… nos, beválnak. A drámai vonalat jól eltalált humorral enyhíti a forgatókönyv, a történet pedig kortól függetlenül leköt és lelkileg felemel majd mindenkit, aki nem vágyik a túlzott mélységre.


Címkék: film | mentőexpedíció | mozi

Share/Save/Bookmark